Méhészet


Ismertető darazsakról, méhekről

Darazsak:

darazsak nagytermetű, hártyás szárnyú rovarok, testük fekete-sárga rajzolatú és a méhekkel
ellentétben csak gyengén szőrös. Összetett szemeik belső oldalukon, azaz a csápok tövénél többé-kevésbé erősen beöblösödtek, nagyjából vese alakúak. A beöblösödés színe fajok sze-rint változik. Csápjaik térdesen hajlítottak. Igen fejlett rágóik vannak, amelyek főleg a zsák-mányszerzés eszközei, de nagy szerepet játszanak a fészek építésében is. Teljes átalakulással fejlődnek.

A darázs fullánkját nemcsak más rovarok testéből, hanem az emlősök és az ember bőréből is sérülés nélkül vissza tudja rántani. Mivel a potroh a torhoz rendkívül mozgékonyan ízesül, a darázs minden irányban hathatósan használja fegyverét. Ingerlékenyek, fullánkjukat főleg veszély esetén, gyakran nemcsak végszükségben használják.
A társas darazsak államokban, egyéves családokban élnek. Csak a nőstények telelnek át. Ál-lamaik azonban nem érik el a hangyák és a méhek államainak nagyságát, és még kevésbé azok magas fokú szervezettségét. Az államokban bizonyos kasztok alakulnak ki, itt is beszél-hetünk királynőkről, hímekről és dolgozókról. Egy államhoz csupán egy királynő tartozik. A fészek, ahol az államot alakítják ki, fajok szerint más-más alakú és elhelyezkedésű. Építő-anyagul mindig növényi anyagok, elsősorban farostok szolgálnak. A környezetünkben előfor-duló darazsak közül a kecskedarázsnak van jelentősége, mivel testfelülete az élelmiszer-látogatók közül mikrobiológiai szempontból a legszennyezettebb.

kecskedarázs 15-20 mm hosszú, hártyásszárnyú, fekete-sárgás rajzolatú. Fullánkja a méhe-kéhez hasonló, amelyet főleg veszély esetén használ. Elsősorban ragadozó életmódot folytat, rovarokkal táplálkozik, de húst és gyümölcsöt is szívesen fogyaszt. Bolyban él, amelyben egy anya (királynő) és több ezer darázs tartózkodik. Kizárólag a megtermékenyített anya telel át, a többi darázs ősszel elpusztul. Tavasszal, általában áprilisban az áttelelt anya 4-6 héten keresztül fészkét növényi anyagokból, elsősorban farostból egyedül építi és lárvái táplálkozásáról is maga gondoskodik. Fészkét a padláson, ablaktokok és fal találkozásánál, a föld alatt, vagy a növényzeten (bokrokon) alakítja ki.

Teendők:
Az is közös, hogy a rovarriasztó szerek sem a darazsak, sem a méhek távoltartására nem al-kalmasak, kizárólag a vérszívók ellen használhatók!

A darazsak írtása különös gondosságot igényel. Régebben erre a célra a nagyon hatásos, de tűz- és robbanásveszélyes szén-diszulfidot és a gázolajat használták. Napjainkban bármely rovarirtó szer megfelelő hatású, ha azt a fészekbe juttatjuk, illetve egyidejűleg annak környé-két is kezeljük. A ház falán, vagy a tető alatt található darázsfészek bejáratát soha ne zárjuk le, mert a darazsak esetleg új bejáratot keresve a lakótérbe is bejuthatnak. A darazsak elölése után a szegfűhöz hasonló fészket hosszú pengéjű késsel el kell távolítani, vizes vödörbe kell dobni, majd helyét le kell permetezni.
Nappal nehéz a fészek kezelését szúrás nélkül megúszni. Ezért ilyenkor a bokánál, a csuklónál és a nyaknál ragasztószalaggal betekert védőruha, illetve fejvédő és szemüveg viselése feltét-lenül célszerű. A helyiségbe berepült példányok légtérkezelő aeroszol palackkal ölhetők el.

Megelőzés

A megelőzés általános lehetőségei (amelyek méhek ellen is hatékonyak!) a következők:

− gondoskodjunk az élelmiszerek és az ételmaradék zárt tárolásáról,
− az ételek és italok tálalására szolgáló edényeket gyakran tisztítsuk és az ételmaradékokat azonnal takarítsuk el,
− a szemétgyűjtőt takarjuk le, naponta tisztítsuk (mossuk ki), béleljük ki műanyag zsákkal, amelynek gyakori cseréjére fordítsunk figyelmet,
− a szeméttárolót az étkezési helytől minél távolabb helyezzük el,
− kerüljük az erős parfümök, dezodorok, arcszeszek, szappanok használatát,
− viseljünk fehér színű ruházatot, kerüljük a színes, virágos, mintás anyagokat,
− a bőrre szálló rovart óvatosan (lehetőleg papír enyhe mozgatásával) zavarjuk el,
− ne ingereljük a rovart gyors mozgással, viselkedjünk nyugodtan, ne hadonásszunk, ne csap-kodjunk magunk és a rovar körül,
− a fürdőmedencében vergődő rovart a fürdés előtt távolítsuk el,
− a szabadban fogyasztott ételeket, (különösen a fémtartályban levő cukros üdítő) italokat elfogyasztásuk előtti gondosan ellenőrizzük (ez gyermekek esetén kiemelt fontosságú),
− szabadban viseljünk zárt cipőt, sohase járjunk mezítláb,
− gondoskodjunk a lakott hely közelében található darázsfészek eltá-volításáról,
− a lakóhelyiséget (különösen a hálószobát) szereljük fel hálóval,
− motorozáskor a bukósisak mellett mindig viseljünk kesztyűt is,
− autót mindig csukott ablakkal vezessünk és ha ennek ellenére rovar jut az utastérbe, álljunk félre, majd óvatosan tereljük ki,
− ne bolygassunk korhadt ágat, fadarabokat, amelyek a darazsak gyakori fészkelő helyei.

Tavasszal az áttelelt fiatal királynő (anya) megfogása és elpusztítása is hatékony lehet. Erre a célra az irtásnál felsorolt (ATTRAFALL, BIOSTOP és VAPE) darázsfogó csalétkek különö-sen alkalmasak. Csapdát azonban bármely edényből (pl. befőttes üvegből) készíthetünk, amelybe csalétekként cukros, lekváros, ecetes vizet vagy sört tehetünk. Ezek elkészítésénél és zárásánál mindig ügyeljünk arra, hogy abból a megfogott darázs ne tudjon kimászni.

Mivel a darazsak igen jól repülnek és nagy területet bejárnak, ezért a módszer annál hatéko-nyabb, minél több csapdát helyezünk ki. Zárt térbe történő behatolásuk a nyílászárók (abla-kok, ajtók) hálózásával megelőzhető. 


Méhek

Egyetlen méhszúrásra a szövetekben felszabaduló hisztamin általában normál reakciót vált ki, amelynek hatására a szúrás környékén néhány perces fájdalom, majd bőrpír jelentkezik, va-lamint (igen kellemetlen, akár néhány órán keresztül is fennmaradó) helyi duzzanat és viszke-tés alakul ki. A duzzanat néha a megszúrt végtag egészére kiterjedhet. Ha a fejet (különösen az arcot, a szem és a száj körüli területet) éri a csípés akkor akár az arc eltorzulásával járó duzzanat alakulhat ki.

A változatos tünetek kialakulásában az ellenállóképesség (immunitás) meghatározó tényező.
Bizonyos időn belül, a fokozatosan kialakuló ellenállóképesség eredményeként, ismételt méh-szúrásokra az emberek 75%-a ellenállóvá válik (a szúrás ugyan fájdalmas, de a helyi tünetek átmenetiek). A méhészekben kialakult immunitás miatt akár 50 méhszúrás sem okoz tünete-ket. Ez a szerzett immunitás azonban nem tartós, ha néhány hónapon át új szúrás nem éri a szervezetet, eltűnik.

Emberen 10 méhszúrás (a heves helyi tüneteken kívül) görcsöket és légzésbénulást idézhet elő, 200 méh egyidejű szúrása pedig halálos lehet.

A méreganyagra előzetesen érzékennyé (szenzibilissé) vált személyen a szúrást követően kü-lönféle tünetek alakulhatnak ki, amelyek enyhe, súlyos és életveszélyes formában jelentkez-hetnek. Ezek kialakulását minden esetben legalább egy tünetmentes csípés előz meg.
Előre nem jósolható meg, hogy hány találkozás („szúrás”) szükséges az allergiás tünetek ki-alakulásához. Van, akinél az ellenanyag-termelés megindításához elég egy, másoknál viszont ez csak 5 vagy 10 csípésre jelentkezik. Ha viszont egyidejűleg több (20-50) méh- vagy da-rázscsípés éri a szervezetet akkor különösen arra hajlamos személyeknél, nagyobb lesz az allergia kialakulásának valószínűsége. 


Teendők 
A hasznos méhek ellen csak akkor kell védekezni, ha az embert zavarják. Az ártalom helyét és a védekezés területét gondosan fel kell deríteni, amelyhez az érintett személyek nyújthat-nak segítséget.
Mivel az ízeltlábúak méreganyagainak közömbösítésére, ártalmának mérséklésére megbízha-tó, fajlagos gyógyszer nincs, ezért a teendők általában a keletkezett tünetek azonnali ellátását, elsősorban a helyi reakciók csökkentését jelentik.
Általános szabály, hogy a szúrást szenvedett személy lehetőleg keveset mozogjon. Ennek ér-dekében azonnal fektessük le, ne engedjük járkálni és akadályozzuk meg, hogy bármilyen formában alkoholt fogyasszon.
A fullánk mielőbbi eltávolítása méhszúrás esetén különösen azért fontos, mivel a fullánk a reflexes izomösszehúzódás miatt egyre mélyebben hatol a bőrbe, ezáltal egyre több méreg „pumpálódik” a szervezetbe, így a tünetek és a fájdalom is erősödik. A fullánkot minden eset-ben körömmel, tűvel vagy késheggyel távolítsuk el, majd az érintett felületet és a szúrás kör-nyékét mindig szappanos vízzel tisztítsuk meg. A felületet soha ne dörzsöljük, mert ezzel csak több méreganyagot juttatunk a vérbe, amivel növekszik az érintett terület nagysága és a tüne-tek is fokozódnak.
A fájdalom enyhítésére a csípés helyére jégkocka tehető, de azt az általánosan használt szal-miákszeszes bekenés, a lúgos kémhatás, illetve a gyors elpárolgásából származó lehűlés is enyhíti, amely a duzzanat ellen is hatásos. A viszketés antihisztamin hatású gyógyszerrel (ke-nőcs, tabletta), illetve mentolos-alkoholos oldattal csökkenthető. A bőrpír borogatással kezel-hető.
A szájnyálkahártya duzzanat késleltetése (szájat ért szúrás esetén) jég szopogatásával, vagy kiskanál konyhasó néhány percen keresztüli szájban tartásával kísérelhető meg. Egyszerre több mint 10 méh- vagy darázscsípést követően azonnal kórházi kezelés indokolt, mivel a súlyos tünetek akár 12-48 óra múlva is jelentkezhetnek.

Általános tünetek előfordulásakor – mivel egyes személyeknél azok 6-8 óra múlva visszatér-hetnek – a beteget fél napig mindenképpen kórházi megfigyelés alatt kell tartani. Mint erre már korábban utaltunk, az anafilaxia az esetek egy részében enyhe lefolyású, és kezelés nélkül is elmúlhat. Mivel a halálos kimenetelű roham is kezdődhet enyhe tünetekkel, ezért az orvosi segítség minden esetben létfontosságú. Az allergiás reakciót már átélt személynek bármely rovarcsípés után azonnal orvosi segítséget célszerű igénybe vennie, mert a szúrást követő 15-30 percen belül az anafilaxia kialakulhat.

Irtásuk kizárólag kellően körülhatárolt területen történhet. Erre a célra a darazsaknál felsorolt módszerek és technológiák a méhek ellen is alkalmazhatók. A személyi védelem itt is elen-gedhetetlen, célszerű világos színű, erős overall vagy méhészruha, erős vászon- vagy bőrkesz-tyű, fejvédő és szemüveg viselése. Akinek szervezete a méhszúrásra érzékeny kerülje ezt a tevékenységet! 


Megelőzés 
Fontos az elpusztított háziméhek lakóházon található fészkének eltávolítása, mert a nap mele-gének hatására a kifolyó méz és méhviasz újabb példányokat csal oda. A boly eltávolítása után a falat ki kell javítani, és le kell festeni. A fészek újbóli kialakításának megelőzésére, az épület fészkelésre alkalmas részein célszerű permetezéssel tartós méregmezőt létesíteni. 
 
Veszprém megye területén található méhraj befogó méhészek elérhetősége:
 
Balatonfüred Máté Dávid 20/463-54-35
Veszprém megye egész területe Bödör János 30/633-6043  csak darázsirtás
Ajka Németh László 20/591-2617
Ajka Finta Attila 30/9536378
Nemesgörzsöny + 15 km-es körzet falvai Németh Zoltán 30/376-2185
Pápa vonzáskörzete Barcza Zoltán 70/335-6477  csak darázsirtás
Pápa vonzáskörzete Gőz Gyula 20/214-37-60
Pápa vonzáskörzete Osváth László 70/332-41-27
Pápa vonzáskörzete Mehringer György 89/354-614
Pápa vonzáskörzete Hauber János 30/947-05-46
Pápa vonzáskörzete Csepregi László /Patkó Beáta 70/282-4062
Sümeg Kovács László 30/322-8038
Sümeg Tóth Péter 30/63-51-275
Sümeg Havasi Krisztián 30/565-55-86
Sümeg Kalmár Attila 30/851-03-85
Sümeg Molnár Miklós 20/346-01-38
Tapolca Illés Attila 20/475-0314  csak méhrajbefogás
Várpalota Papp Gyula 30/284-5543
Várpalota Szalai József 20/323-9670  csak méhrajbefogás
Várpalota Zergi Zoltán 30/2402362
Veszprém Váradi Imre 30/910-4248
Veszprém Szabó László 30/7474961
Veszprém-Herend-Zirc Schmutz János 20/516-23-80
Veszprém-Herend-Zirc Pataki Imre 70/333-60-48
Veszprém megye Somogyi Árpád 30/237-2607   csak darázsirtás
Zirc Kajtár Gábor 70/320-1294