Tájékoztató anyagok


Szabadtéri tüzek megelőzése

A jó idő beköszöntével megszaporodott az avar-, bozót-, nádas tüzek száma Magyarországon, így Veszprém megye területén is. Az esetek hátterében legtöbbször felelőtlen emberi magatartás áll.

 

A szántókon, a meg nem művelt területeken, valamint a gyümölcsösben összegyűjtött szárazfű, fahulladékok környezetkímélő megsemmisítését, hasznosítását csak engedélyezett módon szabad végezni.

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság nevében arra kérünk mindenkit, hogy különös körültekintéssel égessék a gazt, az avart, illetve aljnövényzetet, ne dobjanak el égő cigarettacsikket. Az ilyen jellegű tűzesetek megelőzésének érdekében kérjük a lakosságot, hogy az alábbi szabályokat tartsák be:

- A növényi hulladékok égetése alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek számít, az égetés helyét, időpontját, terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes tűzoltóságnak be kell jelenteni.

- Növényi hulladékok égetését csak úgy szabad végezni, hogy a tevékenység a környezetre tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

- Erős szélben semmiképp sem ajánlott a tűzgyújtás!

- Az égetés ideje alatt a tüzet tilos őrizetlenül hagyni, a tűz oltásához szükségek eszközöket (kéziszerszám, víz, stb.) biztosítani kell.

- Veszély esetén, vagy ha már nincs szükség a tűzre, azt el kell oltani.

- A hulladékégetés befejezése után a helyszínt át kell vizsgálni, az esetlegesen előforduló parázslást és izzást teljesen meg kell szüntetni.

 

     Amennyiben a településen az önkormányzat rendeletben szabályozta az avar, kerti- és mezőgazdasági hulladék égetését, akkor ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni!

Felhívjuk továbbá a kiskerttulajdonosok és a hétvégi telektulajdonosok figyelmét, hogy a gyomégetésnél fokozott figyelemmel járjanak el, mert a kiszáradt aljnövényzet rendkívül gyúlékony és a gyorsan terjedő tűz könnyen elérheti a nádasokat, erdőket, vagy a lakott területeket.

Az erdőtűz kockázata jelentősen függ az időjárási viszonyoktól, a száraz és szeles időjárás megfelelő feltételeket teremt az ilyen tűzesetek kialakulásához, továbbterjedéséhez.  Erdőtűz-veszélyes időszakban a vidékfejlesztési miniszter vagy az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőkben vagy akár az ország összes erdejében. Tűzgyújtási tilalom esetén az erdőkben – beleértve a kijelölt tűzrakóhelyeket is –, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belül is tilos tüzet rakni!

A szabad területen történő tűzgyújtás, továbbá a tarló és a növényi hulladékok égetésének tűzvédelmi előírásait az Országos Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza.

Továbbá felhívjuk a figyelmét a közúton és vasúton utazókat, hogy égő cigaretta csikket ne dobjanak ki a járművek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.

A fokozott tűzveszélyre való tekintettel felhívjuk a mezőgazdasági területeken gazdálkodókat, hogy az érvényben lévő jogszabályok alapján,  saját területükön tegyenek meg minden szükséges technikai, szervezési intézkedést a tűzesetek megelőzése érdekében.

Amennyiben mégis tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tüzek” eloltásán túlmenően az, hogy arról haladéktalanul értesíteni kell a Katasztrófavédelem Tűzoltó Egységét a 105-ös telefonszámon, a polgármesteri hivatalt, továbbá a terület tulajdonosát.

 

Milyen szankciókkal lehet sújtani azt, aki nem tartja be az előírásokat?

A tűzvédelmi előírások, valamint az égetési tilalomra vonatkozó rendelkezések megszegését az illetékes hatóságok a szabályszegés súlyától függően bírsággal sújthatják. Tűzvédelmi előírás megszegéséért, ha az tüzet idézett elő, 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő tűzvédelmi bírság szabható ki. Az okozott károkért a tűz okozóját felelősség terheli, ha a szabadtéri égetés miatt nagy értékű vagyontárgyak károsodnak, vagy emberek kerülnek veszélybe, a tűzokozó ellen büntetőeljárás is indulhat.

 

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság megbízásából készült kisfilmet    ITT   tekintheti meg:

 

Kérünk mindenkit, hogy a tűzesetek megelőzése és a tűzkárok csökkentése érdekében a fenti tájékoztatóban foglaltakat vegyék figyelembe a szabad területen végzett tevékenységek során.

 

 

 

A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető!
 
A szén-monoxid jelenlétét nem érzékeljük, mivel színtelen, szagtalan, a szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Az akár halálos kimenetelű esetek néhány egyszerű és könnyen betartható szabállyal megelőzhetők. Ehhez próbál segítséget nyújtani ez a kiadvány a műszaki életben kevésbé jártas állampolgárok részére is.

Szén-monoxid-mérgezés elsősorban valamely tüzelő berendezés nem megfelelő üzemeltetése miatt fordulhat elő. A másik veszélyforrást a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése jelenti; kerüljük az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését. A tragédiák többsége a tüzelőberendezések használata során történik, és miután ez a problémakör összetettebb, ezzel részletesebben foglalkozunk.

A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tervezéssel, kivitelezéssel és az üzembe helyezéssel megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája garancia lehet a műszaki követelményeknek megfelelő és biztonságos rendszerek működésére.

A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része az égéstermék-elvezető, a kémény. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak stb. miatt), úgy a helyiség levegőjét használó, nyílt égésterű hőtermelő-berendezésből az égéstermék egy része vagy egésze a helyiségbe áramlik vissza. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.

A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások, stb.), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.

A helyiségekben lévő szálló por és vízgőz szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit, ez gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Bár csak ötévenként kötelező a gázfogyasztó-berendezéseket szakemberrel felülvizsgáltatni, kifejezetten javasolt ezt gyakrabban, akár évente elvégeztetni. Ez egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.

Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe helyezni. Ilyenek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.

A hőtermelő-berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Nyílt égésterű (a helyiség légterével összeköttetésben lévő égésterű) tüzelőberendezések esetén az oxigén a helyiségek levegőjéből származik, ami az épületbe szellőző rácsokon és a hagyományos ajtók és ablakok légrésein keresztül jut be. A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a nyílászárók cseréje. Számolni kell azonban azzal, hogy légáteresztő képességük minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége.

Ha egyéb mód nincs a levegő pótlására, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – még ha jó állapotú, akkor sem – nem képes az égésterméket elszállítani. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése.

Más épületgépészeti berendezések is jelentősen rontják a tüzelőberendezés levegőellátását és az égéstermék elvezetését: konyhai páraelszívók, mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, központi porszívó, szárítós mosógép, mobil klíma. Főleg akkor, ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a berendezések képesek megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, az égéstermék tehát nem tud távozni, és a berendezés közelében elindul a szén-monoxid dúsulása. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-monoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul meg az áramlás iránya).

Ha minden óvintézkedést megtettünk, berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, de még növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor vásárolhatunk és használhatunk szén-monoxid-érzékelőt. Az érzékelők akkor tudják betölteni kellőképpen funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, azt a gyártó előírásainak megfelelően telepítjük és használjuk, az érzékelőt élettartama (általában 5 év) lejárata előtt lecseréljük. A szén-monoxid-érzékelők használata jelenleg nem kötelező, de miután életet menthet, mindenképpen ajánlott.

Javasoljuk, hogy ismerje meg a szén-monoxid-mérgezés veszélyességét, a kockázatot ne becsülje alá csak azért, mert „eddig is minden rendben volt”.


Összegzésképpen az alábbiakat tanácsoljuk:

• Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt hiányosságok megszüntetésével együttjáró költségeket ne tekintse feleslegesnek, az a biztonság alapfeltétele!
• Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg, hogy tüzelőberendezései megfelelőek!
• Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő levegő-utánpótlásról!
• Használjon szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó előírásait!
 
Kérjük tekintse meg a témában készült tájékoztató videót!