Tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok
A tüzek keletkezése, illetve azok továbbterjedése néhány egyszerű, de fegyelmezetten betartott óvintézkedéssel megelőzhető. Az elkerülhető balesetek két jellemző példája a nyílt lánggal végzett, vagy egyéb gyújtóforrás mellett megvalósuló tűzveszélyes tevékenység, illetve a szabadtéren a vegetációt (gabonatábla, tarló, erdő) érintő szándékos vagy felelőtlen tűzgyújtás.
| Szabadtéri tűzgyújtás szabályai | |
A szabadtéri tüzek szempontjából a tavasz a legveszélyesebb időszak, hiszen a jó időben egyre többen választanak szabadtéri programokat vagy kezdik meg a kerti munkálatokat. A veszélyt egyrészről a száraz aljnövényzet és avar jelenti, amelyben könnyen és gyorsan terjed a tűz. Kockázatot jelenthet a gondatlanság is, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek okozzák. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet alapján 2022. április 14-étől változtak a szabadtéri tűzgyújtás, az égetés szabályai. Általában tilos szabadtéren égetni, kivéve ott, ahol azt jogszabály külön meghatározott esetekben és feltételekkel megengedi. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. Belterületen csak abban az esetben lehet növényi hulladékot égetni, ha azt önkormányzati rendelet megengedi. Az égetés lehetőségéről, rendeletben megengedett időszakáról érdeklődjön az érintett település önkormányzatánál. Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni a irfmcerz.htlryrg@xngirq.tbi.uh e-mail címen. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét. A bejelentési nyomtatvány itt elérhető. Az önkormányzati rendeletek itt tekinthetők meg (Az oldalon ki kell választani az érintett települést, majd a témakörnél a G1– köztisztaság, hulladék- és avarégetés – sort.). A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni. ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:
A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése során szintén a tarlóégetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. A folyamatos tisztán tartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni. Jogszabálytól eltérő vagy hatósági engedély hiányában végzett tűzgyújtási tevékenység tűzvédelmi bírságot von maga után! Ha a jogszabálynak megfelelően és/vagy engedéllyel végezzük az égetést:
Az erdőtüzek megelőzéséről:
Ha – a kijelölt tűzrakó helyen kívül – tűzesetet észlel, kérjük, hogy jelezze azt a 112-es segélyhívó telefonszámon.
| |
| A tarlóégetésre további előírások vonatkoznak | |
 | A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel, a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos! A tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani. A fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani. Tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni. A tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani. |
 | Nem csak akkor gyújtunk persze szabadtéren tüzet, ha égetni akarunk, hanem akár, egy kerti grillezés során is. Az otthoni sütés-főzés, bográcsozás, vagy akár az erdőben, a kijelölt tűzrakóhelyeken történő tűzgyújtás természetesen továbbra is megengedett, viszont itt is ügyelni kell az alapvető tűzvédelmi szabályok betartására. Fontos, hogy a szabadban meggyújtott tüzet soha ne hagyjuk felügyelet nélkül! Minden esetben gondoskodjunk megfelelő mennyiségű oltóanyagról, vízről, homokról! Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám! Hasonlóan fontos, hogy csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani! A tűzrakás helyének kiválasztásakor is körültekintőnek kell lennünk, hogy ne legyenek a közelben könnyen lángra kapó éghető anyagok, legyen az akár ruhanemű, száraz avar, gallyak, vagy hulladék. Arra is ügyelni kell, hogy szeles időben ne gyújtsunk tüzet, hisz ilyenkor a lángok könnyen továbbterjedhetnek. |
| Fokozott tűzveszély időszaka | |
 | Fokozott tűzveszély időszakában (korábbi megnevezés szerint: „tűzgyújtási tilalom” idején) tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is. A szabadtéri tüzek kialakulását a legtöbb esetben az emberi hanyagság, gondatlanság eredményezi. Nem csak a jogszabályok megszegésével és a szándékos égetéssel idézhetünk elő tüzet, hanem egy apró figyelmetlenség is tragédiához vezethet. Egy rossz helyen eldobott gyufa, egy el nem oltott cigarettacsikk rengeteg kárt okozhat a természetben, de hasonlóan veszélyes lehet az is, ha a hulladékokat nem a kijelölt helyre dobjuk el. |
