Kilencvenhat lakástűz az első negyedévben

Megyénkben átlagosan ötvenhét perc kellett ahhoz, hogy megfékezzék a lángokat. A leghosszabb beavatkozás hat óránál tovább tartott. Az első negyedévben keletkezett lakástüzek eloltásához összesen negyvennégy és fél órára volt szükség, az égő épületekhez 341 tűzoltójármű vonult. Az épületekben összesen 1245 négyzetméternyi terület égett le.

A legtöbb lakástűz nyílt láng használatára, valamilyen elektromos vagy fűtési hibára, illetve főzésre vagy dohányzásra volt visszavezethető. A lángok leggyakrabban kéményben, konyhában, hálószobában, tárolóban, illetve nappaliban csaptak fel.

A tűz pontos keletkezési helyét, idejét és okát három esetben kellett tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálni, egy helyen gondatlanság, emberi mulasztás okozta a tüzet. Két épület oltásakor gázpalackok nehezítették a munkálatokat. 

A lakástüzek megelőzése érdekében éljünk az ingyenes kéményseprés lehetőségével, emellett évente egyszer ellenőriztessük a fűtőeszközeinket is. Otthonainkban rendszeres időközönként felül kell vizsgáltatni az elektromos hálózatot. Tanácsos a konyhába, hálóba, nappaliba füstérzékelőt elhelyezni. Olyan lakásban, házban, ahol füstérzékelő működött, senki nem sérült meg, és mivel hamar észlelték a tüzet, a károk mértéke is csekély volt. 

Az első negyedévben tizenhárom alkalommal riasztották szén-monoxid miatt a tűzoltókat, egyik esetben sem volt személyi sérülés. Minden nyílt lánggal működő fűtő- és vízmelegítő eszköz használata során mérgező gáz fejlődhet. Tévhit, hogy csak a régi gázkazánok meghibásodása miatt keletkezhet szén-monoxid. Egy kandalló, cserépkályha, vaskályha, vegyes tüzelésű kazán, sőt egy fali vízmelegítő is veszélyforrás lehet, ha működtetése közben nem biztosított a megfelelő levegő-utánpótlás.