Iparbiztonság
A 2011. évi CXXXVIII. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény 2012. január 1-i hatályba lépését követően iparbiztonsági szakterület létrehozására került sor.
A szakterület feladatrendszere:
Veszélyes-anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos engedélyezés, felügyelet, ellenőrzés.
A lakosság valamint a környezeti érték védelmét szem előtt tartva, a veszélyes üzemek azonosítása az új szabályozás szerinti küszöbérték alatti üzemekre, kiemelten kezelt létesítményekre is kiterjesztésre kerül.
A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükségessé vált a jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése.
Veszélyesáru-szállítás közúti ellenőrzése és bírságolási jogosítványainak vasúti, légi, és vízi szállítási ágazatokra történő kiterjesztése, melynek oka, hogy a szállítási módok lakott területen vagy annak közelében haladnak át így nagyobb mennyiségű veszélyes anyag, jelent potenciális veszélyforrást a lakosságra.
A kritikus infrastruktúra katasztrófavédelme. A létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához szükséges eszközök működőképessége a lakosság számára minősített időszakban is nélkülözhetetlen. Így azok azonosítása besorolása szükséges az egészségügyi, gazdasági, szociális jóléthez.
A veszélyes üzemek ellenőrzése
A katasztrófavédelmi törvény alapján megváltozik a veszélyes anyagokat gyártó, feldolgozó, felhasználó, illetve tároló gazdálkodó egységek besorolása.
Felső küszöbértékű veszélyes üzem
Alsó küszöbértékű veszélyes üzem
Küszöbérték alatti üzem
– Kiemelten kezelendő létesítmények
– Az alsóküszöb-érték 25%-át elérő üzemek
Nem sorolt üzem
VÁSZ ellenőrzés
2012. január 1-től a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése egyaránt kiterjed, a közúti, a vasúti, a légi és a vízi szállításokra is. Ez Veszprém Megyében az alkalmazott szállításokat tekintve a közúti, és a vasúti veszélyesáru-szállítások ellenőrzésére terjed ki.
Kritikus infrastruktúra
Gazdasági, technológiai szempontból minél fejlettebb egy társadalom annál jobban függ az elődei és az általa létrehozott mesterséges környezettől. Ennek egyik megnyilvánulási formája a városok számának gyors növekedése.
A városok léte az infrastrukturális alrendszerek működése nélkül elképzelhetetlen. Ma már az egyéni és társadalmi létet, a gazdasági tevékenységet szolgáló infrastruktúra elemek nagy része a hétköznapi emberek számára rejtve marad A létükről csak akkor vesznek tudomást az emberek, ha nincs fűtés, megszűnt az áramszolgáltatás, akadozik a víz- és csatornaszolgáltatás, nem működnek a TV készülékek, elérhetetlen az Internet stb., tehát a hiányuk jelzi az emberek számára a szükségességüket. A modernkor hétköznapi embere még csak nem is sejti, hogy pl. a mindennapos élelmiszer készleteinek beszerzését mennyire megnehezítheti a telekommunikációs hálózatok tartós üzemzavara. Az egyes kritikus infrastruktúra alrendszerek védelmét azonban nem lehet külön-külön elemenként kezelni.
Az első lépés az egyes elemek azonosítása, besorolása és a védelmükhöz szükséges alaptervek elkészítése.
