Bakony Mentőcsoport

BAKONY MENTŐCSOPORT PORTFOLIÓJA

1. BAKONY MENTŐCSOPORT RÖVID BEMUTATÁSA

A Bakony Mentőcsoport megalakulása

A kárfelszámolásra és mentésre létrehozott különböző állami, önkormányzati szervek kapacitása és készsége korlátozott, így a hosszan elhúzódó, komplex kárfelszámolási munkálatok hatékony kezelése sokoldalú igényeket támaszt. Az elmúlt évek Veszprém vármegyét is érintő katasztrófái bebizonyították, hogy a katasztrófavédelmi rendszer egységesítésével és megújításával, valamint az önkéntes mozgalom erősítésével komplex védelmi rendszer hozható létre. A 2011.évi CXXVIII. törvény alapján és annak végrehajtásáról kiadott 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelettel összhangban a Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság koordinációja mellett a Veszprém Megyei Kutató-mentő Szolgálat, a Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat, az MTTSZ Veszprém Megyei Búvárklub, a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara, a Kővágóörs Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a Sáska-Zalahaláp Önkéntes Tűzoltó Egyesület, és a Veszprém Megyei Vöröskereszt részvételével 2012. október 26-án megalakult a BAKONY Mentőcsoportot.

Tagszervezetek bemutatása

Veszprém Megyei Kutató-Mentő Szolgálat

A szolgálat munkatársai főfoglalkozásként hivatásos tűzoltóként dolgoznak. Az alapítványi formában működő szervezet részt vesz a balesetek és katasztrófahelyzetekkel összefüggő prevenciós programokban, valamint a bekövetkezett események szakszerű felszámolásában, az emberi élet és anyagi javak gyors és szakszerű mentésében. A szervezet célja egy ügyeleti jelleggel működő, hiánypótló civil mentőszolgálat fenntartása és szakszerű üzemeltetése, melynek alapfeladata azoknak a mentési területeknek a lefedése, amelyekre a magyarországi hivatásos szerveknek nincsen megfelelő képzettségű szakembere, felszerelése és szabad kapacitása.

A szolgálat célja a társadalmilag hasznos, önkéntes tevékenységek kezdeményezése és segítése, szoros együttműködésben a hazai hivatásos szervekkel, különösen:

• segítségnyújtás és közreműködés a katasztrófák és vészhelyzetek, balesetek hatásai elleni védekezésben,
• a katasztrófák következményeinek felszámolásában,
• személyek felkutatásában,
• élet- és tárgymentésben,
• a feladatok ellátásához szükséges személyek és kutyák képzése,
• hátrányos helyzetűek segítése,
• állatvédelmi és természetvédelmi feladatok ellátása,
• valamint közhasznú együttműködések.

A szolgálat tagjai a vármegyében több személykeresésben részt vettek, 4 tagjuk részt vesz a HUSZÁR mentőszervezet munkájában, 2013 első félévében kutyás keresés szakterületen Nemzeti Minősítést szereztek.

Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat

A Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat 1994-ben alakult, az elődjének tekinthető Barlangi Mentő Különleges Segélyszolgálat megszűnését követően. Székhelye Veszprémben van. Működési területe az Észak-dunántúli középhegység (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Gerecse).  Elsődleges feladata a működési területén található barlangokban bekövetkező baleset sérültjeinek ellátása és barlangból történő kimentése. Vállalt feladata továbbá a biztonságosabb barlangjárás elősegítése és a barlangi balesetek előfordulásának csökkentése, oktatási tevékenységgel, barlangász szakmai tanfolyamok szervezésével.

A Mentőszolgálatnak jelenleg 30 tagja van, akik aktív és sok éves barlangász gyakorlattal, biztos barlangi kötéltechnikai tudással valamint megfelelő egészségügyi ismeretekkel rendelkeznek. Barlangász orvos tagjaikkal megfelelő ellátást tudnak nyújtani nehezen megközelíthető helyen bekövetkező balesetek sérültjeinek ellátásában és kiszállításában is.

Szoros szakmai és vezetési együttműködésben dolgoznak a Magyarországon működő két másik barlangimentő szervezettel, a Magyar Barlangi Mentőszolgálattal és a Barlangi Mentők Észak-Magyarországi Egyesületével, a közösen megfogalmazott és elfogadott „Barlangi Mentés Szakmai Szabályzata” alapján, amely a barlangi mentés szervezeteivel kapcsolatos elvárásokat, működési és mentési eljárásokat is tartalmazza.

A különböző forrásokból befolyó támogatásokat és a beszedett tagdíjakat teljes egészében a munkához szükséges felszerelés beszerzésére fordítják, a tagság a vállalt feladatokat önkéntes társadalmi munkában végzi, tiszteletdíjat a tagok és tisztségviselők soha semmilyen formában nem kapnak.

A Mentőszolgálat célja közhasznú tevékenysége keretében:

• a működési területén lévő barlangokból, kutakból, aknákból való mentés,
• nagy valószínűséggel barlangban eltűnt személyek felkutatása,
• segítségnyújtás és együttműködés a katasztrófavédelem szerveivel és más önkéntes mentőszervezetekkel,
  • összedőlt épületek romjai alól való mentésnél, erdőben eltűnt, eltévedt személyek felkutatásánál,
  • a hazai és a nemzetközi katasztrófák és vészhelyzetek és balesetek hatásai elleni védekezésben,
  • erdős-sziklás területeken eltűnt személyek felkutatásában és egészségügyi ellátásában és kiszállításában,
• együttműködés hazai és külföldi szakmai szervezetekkel,
• szakmai tanfolyamok, rendezvények szervezése, lebonyolítása.

Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége Veszprém Megyei Búvárklub

Az egyesületünk jogelőd szervezete 1969-ben alakult meg Balatonfüreden. Azóta folyamatosan működik és fejti ki tevékenységét a Balaton északi partján és Veszprém vármegyében, mint az egyedüli búvár szervezet. Megalakulása óta tagjai a Magyar Búvár Szakszövetségnek, illetve az jogelőd szervezetének. Valamint a Magyar Élet- és Vízimentő Szakszövetségnek. Székhelye, ami búvárbázisul is szolgál Balatonfüreden található. A rendszerváltás előtt versenysporttal is foglalkoztak, 1993-tól már csak szabadidős- és tömegsporttal. 2007-től közhasznú szervezetként működnek.

Ahogy az alapszabályuk is meghatározza - elsősorban - az oktatás, nevelés és a búvársport, valamint az ehhez kapcsolódó tevékenységek űzése a fő profiljuk.  A merüléseiket általában összekötik valamilyen környezetvédelmi tevékenységgel. Legtöbbször a víz alatt fellelhető idegen, balesetveszélyes tárgyakat kutatják fel és távolítják el. Volt rá példa, hogy a sok szemét mellett a búváraik bombát is találtak a Balatonban. Oktatásaik, nemcsak a tagjaik elméleti tudását gyarapítja, nagy hangsúlyt fektetnek az új ismeretek gyakorlatban  történő alkalmazására is.

Különleges felszerelésekkel, különleges körülmények között is képesek a legváltozatosabb merülési feladatok véghezvitelére. Rendszeresen merülnek jég alá, de a budapesti állatkert jegesmedve medencéjének a víz alatti tisztítását is tagjaik hajtják végre, ahol sisakos felszereléssel, ipari körülmények között dolgoznak. A megszerzett elméleti és gyakorlati tudásuk birtokában képesek a legkülönbözőbb ipari búvármunkák végrehajtására. Rendszeresen kapnak ilyen jellegű felkérést, mely a hasznossága mellett az egyesület működésének anyagi hátterét is biztosítja. Tevékenységük, merüléseik egyik különleges helyszíne a barlangkutatás. Több mint tíz éve kutatják a Tapolcai Tavas- és Kórház-barlang víz alatti járatrendszereit. A feltárások mellett tudományos tevékenységet is végeznek. A veszprémi Pannon Egyetemnek radioökológiai méréseket végeznek a barlang vízzel elzárt részeiben.

Oktatási, gyakorlási területnek is bevonták a barlangokban történő merüléseket. Tagjaik képesek barlangok vízzel elzárt részeiből történő mentésre is. Erre nemcsak a rendelkezésre álló felszereléseik, de az állományuk kiképzettségi szintje is megfelel. Barlangi kutató merüléseiket kiterjesztették szlovákiai, illetve szlovéniai barlangokra is. De hajtottak végre merülést romániai barlangokban is. A búvárklub 2012 júliusában a Somogy megyei Gyékényesen megrendezett búvár szakterületi minősítésen Nemzeti Minősítést szerzett.

Veszprém Megyei Mérnöki Kamara

Veszprém Megyei Mérnöki Kamara, 1996. november 11-én törvény által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező köztestület. Tervezői és szakértői jogosultságokat ad, vezeti a tervezői és szakértői, valamint műszaki vezetői és műszaki ellenőri, lebonyolítói  névjegyzéket, képviseli tagjai érdekeit.

A mentőcsoportba jelentkezett tagjai közül ketten – statikusok – részt vettek az 1985-ös berhidai földrengés kárfelmérésében és helyreállítási feladataiban a tagok közül a statikusok és a közlekedéstervező, valamint a térinformatikus részt vettek a vörös iszap katasztrófa kárfelmérési és kárelhárítási munkáiban  A mérnöki támogatást nyújtó egység hat tagból és a koordinációt végző kamarai vezetőből áll.

A csapat két váltásra osztva két-két taggal (egy-egy tartalékkal) tud működni, a tartalékok olyan speciális szakterületek, amelyek igény esetén kiegészíthetik, vagy helyettesíthetik a váltásban dolgozókat. A váltásokba két-két építőmérnök került beosztásra, hogy az egyik felderíti a másik helyszín/épület jellemző rajzát felmérje/megrajzolja. A térinformatikus a mentőcsapat törzs mellé rendelt szakértőként dolgozhat  Az eddigi védelmi feladatok tapasztalatai alapján mérnöki  támogatást elsősorban a statikusok/építőmérnökök tudnak szolgáltatni, de feltétlen szükséges a térinformatikai háttér biztosítása, valamint szükség lehet kiegészítő szakterületek pl. környezetvédelem, elektromos hálózatok szakembereire is. A Veszprém Megyei Mérnöki Kamara munkatársai folyamatosan részt vesznek a megyében kialakult vis maior események felmérésében. A 2010-es vörösiszap katasztrófa során a Belügyminisztérium által megbízott felmérő csoport munkájában is részt vettek.

Kővágóörsi Önkéntes Tűzoltó Egyesület

A tűzoltó egyesület 1894-ben alakult. Kővágóörs és közigazgatási területe tűzveszélyes területen található, melyet időnként sújt a téli hóvihar, a nagyon erős szélvihar is. A megalakulása óta folyamatosan, mostani felépítésében 1996 óta működik, 1999. június 01-től kiemelten közhasznú társaságként. Jelenleg az egyesületnek 47 tagja van.

2012 februárjában alapszabály módosítás után kiegészült az egyesületi tevékenység, polgári védelmi feladatok önkéntes vállalásával. Működési területét kiterjesztette Veszprém vármegye, szükség szerint Magyarország közigazgatási területére is. Rendszeresen segíti az egyesület tulajdonában lévő közép kategóriájú jól felszerelt gépjárműjével a területen illetékes hivatásos tűzoltóság munkáját, sok esetben önállóan is.

Az egység részt vett a nagy létszámú beavatkozót igénylő kárhelyeken, pl. ukki nagy kiterjedésű fenyves tűz, szigligeti nádas tüzek, salföldi erdőtűz, Zánkai Gyermek Üdülő Centrum árvíz mentesítésében, nyaraló-és lakó épületek oltásában, devecseri vörös iszap katasztrófa felszámolásában stb. 2009. január 1-től együttműködési megállapodás alapján segítik a Badacsonytomaji Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság munkáját. A riasztástól számított nappal 8 perc, éjszaka 10 perc alatt indulunk a megadott kárhelyre. Havi gyakorisággal tartanak különféle gyakorlatokat a szerelési szabályzat alapján. Ezen felül a hivatásos tűzoltókkal közösen un.  össze szoktató gyakorlatokat tartanak különböző p mindig más eseteket modellezve le.

Zalahaláp-Sáska Önkéntes Tűzoltó Egyesület

A Zalahaláp-Sáska Községek Önkéntes Tűzoltó Egyesülete 1989-ben a "civil törvény" alapján lett bejegyezve, de már korábban is létezett. A pontos megalakulásról sajnos nincs adat, de az biztos, hogy az 1950-es években már működött. Két település tűzoltóit fogja össze. Az egyesület fő célja a mentő tűzvédelemben, katasztrófavédelemben való részvétel. Ugyanakkor kiemelt feladatunk az ifjúság tűzvédelmi ismereteinek bővítése, ifjúsági tűzoltó képzés és a hagyományápolás is. Taglétszámuk 125 fő.

Évi 10-17 vonulásuk van átlagosan, melyek közül említést érdemel az 5-ös kiemelteket: 2001. Szigliget környéki nádas tűz, 2002. Csabrendek erdőtűz, Parkettagyár 2003.; Balatonederics nádas tűz, 2004., Parkettagyár, 2010., Salföld erdőtűz, 2010., Devecser Iszapkatasztrófa, 2011. Szigliget nádas tűz. 2012. Salföld.  Az egység általános felépítése alapján két alegység működik a halápi és a sáskai, akik a mentő tűzvédelemben dolgoznak. Említést érdemel, hogy az egyesület munkájában nagy számban vesznek részt a  "szebbik nem" képviselői, akik a mentőcsoport munkájában  logisztikai feladatokat látnak el.

Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete

A Magyar Vöröskereszt 1881. évben alakult meg, 1921-től tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének. Tevékenységét a „Háború áldozatainak védelmét szolgáló” 1949. évi négy Genfi Egyezmény, valamint ezek 1977. évi I. és II. Kiegészítő Jegyzőkönyvei alapján végzi, amely egyezményeknek a Magyar Köztársaság részes állama. Együttműködik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával (ICRC), támogatja a nemzetközi humanitárius jog fejlesztését és ismertetését. Részt vesz a 187 nemzeti társaságot magában foglaló Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) munkájában. Két és többoldalú kapcsolatokat tart fenn a nemzeti Vöröskereszt és Vörösfélhold társaságokkal. A Magyar Vöröskereszt fő feladatai: az élet és egészség védelme, az emberi szenvedés, szociális gondok enyhítése, a betegségek megelőzése, a fegyveres konfliktusok, katasztrófák áldozatainak megsegítése, a Genfi Egyezményekből adódó feladatokban való közreműködés, a nemzetközi humanitárius jog, a Vöröskereszt alapelveinek terjesztése, a társadalmi szolidaritásra nevelés.

A Magyar Vöröskereszt az Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC) katasztrófa válaszadó mechanizmusához kapcsolódva, annak integráns részeként felkészülten tud közreműködni a kormányzati és, nem kormányzati a kulcsszereplők felelősségvállalásában, hozzájárulva a kockázati tényezők kiküszöböléséhez, a veszélyeztetett közösségek sebezhetőségének csökkentéséhez, mindezek által az emberi élet és biztonság megóvásához.

A Magyar Vöröskereszt stratégiai céljai a katasztrófa elhárítás területén: 

• Életmentés, a megélhetési források megóvása, a katasztrófák és válságok utáni helyreállítás elősegítése.
• Hatékony készültségi kapacitás a megfelelő és időbeni segítségnyújtáshoz katasztrófák és válsághelyzetek esetén;
• A katasztrófák és válsághelyzetek következtében bekövetkező halálozások, veszteségek, pusztítás és egyéb káros következmények csökkenése;
• A közösség működésének magasabb szintű helyreállítása katasztrófák és válsághelyzetek után.
• Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal megkötött együttműködési megállapodás folyamatos végrehajtása és fejlesztése.
• önkéntesek és munkatársak felkészítése katasztrófahelyzetekre területi szervezetenként az IFRC szakmai útmutatása alapján (pszichológiai segítségnyújtás, elsősegélynyújtás, rádiókommunikáció, logisztika és segélyezés) témakörökben.

A Magyar Vöröskereszt a társadalmi célú elsősegélynyújtás rendszergazdája. Tevékenységét az Országos Mentőszolgálat szakmai útmutatásával végzi. Több évtizedes tapasztalattal és gyakorlattal rendelkezik iskolai és munkahelyi elsősegélynyújtó tanfolyamok tartásában. Az általános és középiskolás fiatalok minden évben területi, megyei és országos elsősegélynyújtó versenyeken bizonyíthatják jártasságukat.

A Magyar Vöröskereszt stratégiai céljai az elsősegélynyújtás oktatás területén:

• elsősegélynyújtó ismeretek oktatásának korszerűsítése (alapképzés – újraélesztés);
• az európai normáknak megfelelő képzési anyag és vizsgarendszer bevezetése;
• munkahelyi, iskolai elsősegélynyújtó ismeretek rendszeressé tétele;
• óvodáskorúak elsősegélynyújtó ismereteinek elsajátításához alapprogram bevezetése;
• A Magyar Vöröskereszt hozzá kíván járulni ahhoz, hogy félautomata defibrillátorokat telepítsenek a munkahelyekre és forgalmas területetekre, és minél többen sajátítsanak el elsősegélynyújtó, és az eszközös újraélesztéshez szükséges ismereteket.

A Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete Veszprém megyében folyamatosan lát el humanitárius feladatokat, amely közül kiemelkedik a 2010-es vörösiszap katasztrófa során végzett munkájuk.

1. A Bakony Mentőcsoport felépítése

3. A Bakony Mentőcsoport alegységeinek rövid bemutatása

Parancsnokság

A mentőcsapat riasztási, értesítési rendszerének kialakítása, működtetése, alkalmazásának megtervezése, megszervezése. Alkalmazás során a szervezeti egységek szakmai irányítása, kapcsolattartás a mentést irányító, vezető szervekkel, a mindenoldalú biztosítás megszervezése. A híradási és az informatikai feladatok biztosítása az elöljáró szervek, valamint az alárendeltek felé. A kárhelyen tartózkodó, beavatkozó BMCS személyi állományának alegységenkénti valamint képességenkénti híradásának biztosítása, továbbá a kárhelyszíni mobil infokommunikáció feltételeinek megteremtése a kapcsolattartás, az irányítás, a döntés-előkészítés és a jelentési rend működtetése érdekében. Folyamatos információgyűjtés, adatfeldolgozás, értékelés, elemzés, kapcsolattartás –a kialakult helyzetnek megfelelően a segélykérő megyék vonatkozásában- az elöljáró és együttműködő szervekkel. A szükséges szakértők bevonásával szakmai döntések előkészítése. A lakosság tájékoztatási, riasztási feladatokban, menetbiztosítási és rendfenntartási feladatokban való közreműködés más döntéshozó és együttműködő szervekkel. Tapasztalatok összegzése, dokumentálás, összefoglaló jelentések elkészítése.

Szakmai felelős szervezet: Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Mérnök-Műszaki Részleg

A kárterület műszaki véleményezése, felmérése a beavatkozás műszaki tartalmának meghatározása. Kárterületen a biztonságos munkavégzés feltételeinek meghatározása és betartatása. A vezetői munka térinformatikai támogatása a mentőcsapat törzs mellé rendelt szakértőjeként. A csapat két váltásra osztva két-két taggal (egy-egy tartalékkal) tud működni, a tartalékok olyan speciális szakterületek, amelyek igény esetén kiegészíthetik, vagy helyettesíthetik a váltásban dolgozókat. Kiegészítő képességként környezetmérnöki és épületgépészeti szaktudással támogatják a kárhelyi beavatkozást.

Szakmai felelős szervezet: Veszprém Megyei Mérnöki Kamara

Felderítő-Kutató-Technikai Mentő Alegységek

Feladata az adott kárterület pontos feltérképezése, helyzetértékelés, elemzés, valamint a kárterület jellegétől függően dokumentálás. Komplex tapasztalattal rendelkező tagokból összeállított alegység, mely képes az adott kárterületen különböző módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, különlegesen képzett mentőkutyákkal egyszerű és bonyolult kutatási műveleteket végrehajtani, valamint a kapott eredmények alapján az eltűnt személyek helyét pontosan meghatározni. Az alegység tagjai alapvetően tűzoltósági munkakörben dolgoznak. A helyszínek adottságainak figyelembevételével összetett kutatási műveleteket hajt végre, melyek átfedésben vannak annak érdekében, hogy az eredményességet növeljék.

Műszaki mentési eszközök készségszintű kezelése, melyek alkalmasak beton és egyéb födém-és falrendszereken való áthatolásra tiszta és piszkos módszerekkel. Mélyből és magasból történő mentésre, valamint kézi erővel és emelő rendszerekkel nehéz terhek korlátozott mozgatására, különböző szilárdságú és összetételű természetes, valamint mesterséges anyagok bontására, darabolására. Vasszerkezetek, vasbeton szálak vágására és összetett mentési feladatokra.

Szakmai felelős szervezet: Veszprém Megyei Kutató-Mentő Szolgálat

Tűzoltó Műszaki-Mentő Alegység

Az alegység tagjai alapvetően önkéntes tűzoltói tevékenységet látnak el. Önállóan vonulva képesek tűzesetek és műszaki mentések végrehajtására. Műszaki mentési eszközök készségszintű kezelése, melyek alkalmasak beton és egyéb födém-és falrendszereken való áthatolásra tiszta és piszkos módszerekkel. Kézi erővel és emelő rendszerekkel nehéz terhek korlátozott mozgatására, különböző szilárdságú és összetételű természetes, valamint mesterséges anyagok bontására, darabolására. Vasszerkezetek, vasbeton szálak vágására.

Szakmai felelős szervezet: Kővágóörs Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Zalahaláp-Sáska Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Búvár-Mentő Alegység

Az alegység alaprendeltetése alapján végez minden olyan tevékenységet, mely vízzel vagy nem szilárd közegben való munkavégzéssel kapcsolatos. Bevethetősége kiterjed a víz alatti munkavégzésre függetlenül attól, hogy álló, vagy folyóvíz, valamint a vízből mentési feladatokra, tovább minden vizes közegben végrehajtandó feladatra. A tagok mindennapi életük során is búvár és munkakörben dolgoznak, így gyakorlatuk és tapasztalatuk megkérdőjelezhetetlen.

Szakmai felelős szervezet: MTTSZ Veszprém Megyei Búvárklub

Barlangi Mentő Alegység

Elsődleges feladata a működési területén található barlangokban bekövetkező baleset sérültjeinek ellátása és barlangból történő kimentése. Vállalt feladata továbbá a biztonságosabb barlangjárás elősegítése és a barlangi balesetek előfordulásának csökkentése, mélyből és magasból történő mentés. Barlangász orvos tagjaikkal megfelelő ellátást tudnak nyújtani nehezen megközelíthető helyen bekövetkező balesetek sérültjeinek ellátásában és kiszállításában is.

Szakmai felelős szervezet: Bakonyi Barlangi Mentőszolgálat

Egészségügyi Alegység:

Az alegység tagjai mentőtiszt, illetve középfokú vagy alap elsősegélynyújtó végzettséggel rendelkeznek.  Mindnyájan jogosultak a sérült megvizsgálására, a sérülés természetének és tényének megvizsgálására, a sérült állapotának stabilizálására olyan mértékben, ahogy azt a sérült állapota orvosi illetőleg gyógyintézeti kezeléséig szükségessé teszi, képesítése illetőleg a szakmai vezető által adott megbízás szabta kompetenciahatárokon belül. Az alegységvezető mentőtiszt mindezen felül, jogosult: tömeges baleset/katasztrófa esetén a kárhely parancsnoki teendők ellátására.

A pszichoszociális segítségnyújtók feladata a katasztrófák által érintett lakosság lelki támogatása, az érintettek vonatkozó információkkal való ellátása (tájékoztatás, szociális igények kezelése stb.). A lelki támogatás során a segítségnyújtó felméri az érintett személy általános pszichés állapotát, felvilágosítást, tájékoztatást ad, szükség esetén meghallgatja annak tapasztalatait, biztonságos, nyugodt körülményeket teremt számára. Komoly traumák utáni szélsőséges tünetek esetén szakember (pszichológus, pszichiáter) gondjaira bízza. Gondoskodik a többi alegység pszichés állapotának felügyeletéről, segít megteremteni az állományt ért traumák egyéni vagy közös feldolgozásának lehetőségét. Pszichoszociális felkészítő és burn-out tréningeket szervez a Mentőcsoport tagjai számára.

Szakmai felelős szervezet: Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete

Logisztikai Alegység

Az alegység tagjainak feladata a többi alegység háttértámogatása: a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtése és folyamatos biztosítása. Az alegység elsődleges feladata a Mentőcsoport eszközeinek és tagjainak az adott helyszínre való eljuttatása. Kitelepülés előtt: az alaptábor felállítása, a munkához, pihenéshez, tisztálkodáshoz, ellátáshoz szükséges eszközök rendszerbe állítása. Kitelepülés során: a munkavégzéshez szükségek karbantartása, a Mentőcsapat tagjainak ellátása: védőruházattal, élelemmel, folyadékkal, valamint a tagok értékeinek és személyes biztonságának garantálása a pihenőidő alatt is. Kitelepülés után: az eszközök leltárszerű felmérése, az eszközök felmálházása és visszaszállítása a bázisra.

Szakmai felelős szervezet: Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Magyar Vöröskereszt Veszprém Megyei Szervezete

1. Csapattagok kiválasztásának kritériumai

Alegységi szinten történő kiválasztás

Bakony Mentőcsoportba való delegálása a szakembereknek

Bevetésre kerülő csoporttagok kiválasztása

1. A Bakony Mentőcsoport riasztása, mozgósítása

A Bakony Mentőcsoportot alkotó önkéntes mentőszervezeteket a védekezésben a Kat. 18. § (2) bekezdése esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének értesítése, a Kat. 46. § (5) bekezdése esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének értesítése alapján vesz részt. Az értesítő okmány tartalmazza a káresemény jellegét, az esemény helyszínét, az igényelt segítségnyújtás mértékét, valamint a gyülekezési pont helyét.

A Bakony Mentőcsoport mint területi polgári védelmi szervezetként történő riasztására a Kormány, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a megyei védelmi bizottság elnöke jogosult.

Riasztás, mozgósítás folyamata

Mozgósítási rend

6. Logisztika

Az ideális szintű logisztika megvalósítása minden alegység és résztvevő szervezet jól felfogott érdeke. Ennek érdekében minden alegység saját szinten gondoskodik a logisztikai műveletekről. Mivel a Bakony Mentőcsoport tagszervezetei felelősek alegységi szinten az adott feladathoz szükséges felszerelés és kezelésükhöz szükséges személyzet helyszínre szállításával kapcsolatban, így a tagszervezetek önálló módon saját szállítási kapacitással rendelkeznek. Önellátás szintű logisztikát a tagszervezetek közösen alakítják és biztosítják a feladat várható időtartamára történő tervezéssel.

7. Kiképzések, gyakorlatok, felkészítések rendszere

A Bakony Mentőcsoport tagszervezetei kivétel nélkül különös hangsúlyt fektettek az elmúlt időszakban arra, hogy felkészült és szakképzett állománnyal rendelkezzenek. A képzési és felkészítési rendszerek mindenkor a szakma elvárásainak megfelelően kerültek végrehajtásra. Az alegységek saját szakmai területükön beavatkozói szinten a jogszabályok által előírt minimális szakmai végzettséggel kivétel nélkül rendelkeznek, míg alegység vezetői szinten felsőfokú vagy/és kiemelt szakmai végezettséggel rendelkeznek.  A mentőcsoport búvár és mentőkutyás szakterületen Nemzeti Minősítéssel rendelkezik.

A Bakony Mentőcsoport alulról szerveződő módon kívánja kialakítani a felkészítés és számonkérési rendszerét. Tekintettel arra, hogy több tagszervezet napi szinten végzi készenléti, gyors reagálási rendszerben a Bakony Mentőcsoportban vállalt tevékenységét, így a naprakész tudás, szakmai felkészültség minden tagszervezet érdeke.    A képzések szervezéséért, tartalmáért, lebonyolításáért, számonkérésért az alegység vezetők a felelősek.  A szervezet különös előnye, hogy az alegységek az alapfeladatuk során ellátott feladatot más komponensekkel együttműködve, egymást segítve tudják végrehajtani. A Bakony Mentőcsoport alegységei együtt és külön-külön is rendelkeznek azokkal a speciális ismeretekkel, melyek kiválóan kiegészítik a katasztrófavédelem tevékenységét és tehermentesítik a hivatásos állományt.

8. Felszerelések nyilvántartásának rendszere, javítás, karbantartás

A Bakony Mentőcsoport elektronikus nyilvántartási rendszert használ, így a mentőcsoport teljes eszköz listája, valamint személyi dokumentációja egy biztonságos, de költséghatékony fájlmegosztó program segítségével aktualizálva elérhető a jogosultsággal rendelkező személyeknek. A program segítségével személyes adatok, dokumentumok változása esetén ezek pótlása egyéni felelőssége a tagoknak. A javítások és karbantartások dokumentálása is ezen a rendszeren keresztül történik.

A teljes adatbázis internet hozzáféréssel bármikor és bármilyen számítógépről elérhető.

Jogosultsági szintek

Teljes jogosultsággal rendelkeznek:

• Veszprém Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Tagszervezetek vezetői

Korlátozott jogosultsággal rendelkeznek:

• Alegység tagok

9. Egészségügyi, orvosi ellátás módja

A Bakony Mentőcsoport egészségügyi komponensének feladatrendszere komplex és felelősségteljes, mivel a tagoknak már a felkészülés időszakában is figyelemmel kell kísérni a teljes személyi állomány egészségügyi állapotát és alkalmasságát. A csoport kialakítása során különös figyelmet kapott az, hogy a bekerülő szakemberek gyakorlattal rendelkezzenek és alkalmasak legyenek kárterületen, nehéz körülmények között is magas szintű ellátást nyújtani. Mivel ilyen tapasztalattal csak az Országos Mentőszolgálat dolgozó rendelkeznek Magyarországon, így a mentőszolgálatnál dolgozó szakemberek önkéntes alapon kerültek a taglistára.

Feladatrendszer

Az egészségügyi alegység, így a komponens alapfeladat az, hogy a Bakony Mentőcsoport beavatkozó állományának kárterületei műveletei közben bekövetkezett sérüléseknél azonnali ellátásban lehessen részesíteni a sebesültet. Mivel minden ilyen jellegű tevékenység a prevencióval kezdődik, így a felkészülési időszakban a megelőzésre fektet nagy hangsúlyt a szolgálat.

Mellékletek:

1. Csapat műveleti eljárási rendje, működése
2. Csapattagok névsora alapadatai
3. Felszerelések listája