Hatósági munka – Tűzvédelem

1. Tűzvédelem az aratás idején is
2. Hogyan lehet bejelenteni a tűzvédelmi szolgáltatást?
3. Mi a teendő, ha lejár a tűzvédelmi szakvizsgám?
4. Tarthatok-e kaktuszt a társasház folyosóján?
5. Megvédhetem-e ajtóra szerelt ráccsal a lakásomat?
6. Szerelhetünk-e rácsot a lakásunk előtt lévő közlekedő bejáratához?
7. Mit jelent a tűzgyújtási tilalom?
8. Saját ingatlanon hogyan szabad avart, kerti hulladékot égetni?
9. Tűzgyújtási tilalom idején szabad-e kerti grillsütőt használni, bográcsozni?
10. Hogyan használhatók a kijelölt tűzrakó helyek?

Tűzvédelem az aratás idején is

A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatábla-tüzet, valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.

A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.

Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat.

Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.

A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába, így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.

Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót égetni. 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető. Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell oltani.

A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen eljárás kezdeményezhető.

A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.
 

Hogyan lehet bejelenteni a tűzvédelmi szolgáltatást?

Tűzvédelmi szolgáltatások közé soroljuk:

• a tűzoltó készülékek karbantartását és felülvizsgálatát,
• tűzoltó technika felülvizsgálatát, javítását,
• beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezését, kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát,
• tűzátjelzés fogadását, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint tűzjelző és tűzoltó központok távfelügyeletét,
• tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezést,
• tűzvédelmi szakvizsgáztatást.

A beépített tűzvédelmi szolgáltatás bejelentésére vonatkozó információkat megtalálja az OKF honlapján a
 

http://regi.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=mpfo_tuzvedelem_regisztracio

cím alatt.

Mi a teendő, ha lejár a tűzvédelmi szakvizsgám?

Tűzvédelmi szakvizsga megújítása érdekében fel kell vennie a kapcsolatot egy bejelentett oktatásszervezővel. Az oktatásszervezők listáját megtalálja az OKF honlapján a http://regi.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=mpfo_tuzvedelem_oktatasszervezok cím alatt.

Tarthatok-e kaktuszt a társasház folyosóján?

Egy építés során, legyen az lakó- vagy tárolásra használt épület, már a tervezéskor, és persze a kivitelezés során is számos jogszabályi előírást kell betartani. Ilyen például az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet (OTÉK), amely egyebek mellett meghatározza, hogy mekkorának kell lennie az épület minimális belmagasságának, milyen széles legyen a lépcsőfok, illetve rendelkezik a lépcső szabad karszélességéről. Tűzvédelmi előírásokat az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) belügyminiszteri rendelet, rövid nevén az OTSZ tartalmaz. 

Az OTSZ tűzvédelmi előírásait az alkalmazás szempontjából két részre kell bontani, vannak építés, és vannak használat során betartandó előírások. 

A rendelet az építés (létesítés) időszakára, a lépcsőházak épületszerkezeteire, burkolataira, illetve a hő- és füstelvezetésre, valamint a menekülési útvonalak jelzéseinek elhelyezésére vonatkozóan támaszt követelményeket. Ezeket a jogszabály készítői úgy határozták meg, hogy tűz esetén a bent tartózkodók biztonságosan el tudják hagyni az épületet, és a menekülés idejére védve legyenek a tűz hatásaival szemben. 

Amennyiben korábban épült ingatlan átalakítása történik, az átépítésben érintett részeken már az új tűzvédelmi előírásokat kell betartani, az érintetlenül hagyott területeken továbbra is fenn kell tartani a korábban kialakított műszaki megoldásokat. 

A használati szabályok azokat az előírásokat tartalmazzák, amelyeket a mindennapok során az épület biztonságos használata, illetve az építés során megteremtett műszaki megoldások megtartása céljából be kell tartani. 

Az OTSZ 563. § (2) bekezdése kimondja, hogy az építményt, építményrészt (helyiséget, tűzszakaszt), a vegyes rendeltetésű épületet csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. 

Az OTSZ-nek e része alapján például ha az építési, engedélyezési eljárás során az épületen belül lévő szint áthidalására, a különböző rendeltetésű egységek összekötésére, valamint a biztonságos menekülés érdekében lépcsőt, illetve folyosót terveztek, és a ház ezen kialakítás mellett kapott építési, később pedig használatbavételi engedélyt, akkor a közlekedőket, lépcsőházakat már a tervezés szakaszában sem tárolási célra, hanem közlekedésre szánták, tehát arra is kell használni! 

A lépcsőház, illetve a lépcsőházakhoz kapcsolódó közlekedők tűzvédelmi szempontból kiemelt szereppel bírnak, hiszen menekülési útvonalat jelentenek. Tűz esetén a forró füsttel, esetleg mérges gázokkal teli lépcsőházban, közlekedőben a helyismerettel rendelkező emberek is nehezen tájékozódnak, ha a menekülési útvonalat leszűkítik az otthagyott tárgyak (babakocsi, kerékpár), az megnehezíti a menekülést és a tűzoltói beavatkozást egyaránt. 

Az OTSZ rendelkezik a menekülési útvonalak leszűkítéséről is. Az 574. § (4) bekezdése kimondja, hogy menekülési útvonalat leszűkíteni (így például ráccsal lezárni) – a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig –, ott éghető anyagot tárolni, éghető burkolatot elhelyezni a tűzvédelmi hatóság engedélyével lehet. 

Az előírás lényege, hogy a tervezés során a szakértők meghatározzák a menekülési útvonal azon minimális szélességét, amely még biztosítja a biztonságos menekülést. Ezt a szélességet leszűkíteni nem lehet. A menekülési útvonalon lévő – de a minimális szélességet hátrányosan nem befolyásoló – terek használatát az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel (tűzvédelmi hatóság) kell egyeztetni. Vagyis engedélyükkel például el lehet helyezni ott virágot. 

Az OTSZ-ben megfogalmazottak kizárólag az emberi élet védelmét szolgálják, ennek megfelelően a menekülési útvonalon elhelyezett szekrények, zsákok, bútorok tárolását, raktározását korlátozzák. A tűzvédelmi előírások betartatásának nem az a célja, hogy sivár közös használatú közlekedők jöjjenek létre, hanem az, hogy az egyes kialakítások mellett a biztonságos menekülés is biztosított legyen. 
 

Megvédhetem-e ajtóra szerelt ráccsal a lakásomat?

A kiürítésre számításba vett útvonalon elhelyezett ajtókról az Országos Tűzvédelmi Szabályzat létesítési előírásai úgy rendelkeznek, hogy a menekülésre számításba vett útvonalon körforgó (van kivétel!), toló-, billenő és emelkedő zsalus rendszerű ajtókat alkalmazni nem szabad. A vezérléssel működő ajtók esetében a kézzel nyithatóságot minden esetben biztosítani kell. 

Az OTSZ kimondja, hogy kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetek – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat – csak a kiürítés irányába nyílhatnak. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség ajtóit kilincs nélkül kell kialakítani úgy, hogy az egy mozdulattal nyitható és nyitott állapotban önműködően rögzíthető legyen. A kiürítésre számításba vett nyílászáró szerkezetekben a vésznyitók, pánikzárak feleljenek meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtsanak. 

A tűzvédelmi szabályzat értelmében a kiürítés céljára 50 főnél több embert befogadó hely esetében íves karú lépcsőt számításba venni nem szabad. Csúszda, felvonó (kivéve a menekülési felvonót), valamint 25 százaléknál meredekebb lejtő kiürítésre számításba nem vehető. Vészlétrát, (kilépőt), vészhágcsót kiürítés céljára ipari létesítmények esetén lehet használni. 

Az OTSZ rendelkezik arról is, hogy a menekülési útvonal ajtóinál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. 

A kiürítésre számításba vett útvonalon elhelyezett ajtóknál be kell tartani azt a használati szabályt, hogy a menekülési útvonalat leszűkíteni, ott éghető anyagot tárolni, éghető burkolatot elhelyezni a tűzvédelmi hatóság engedélyével szabad, illetve azt, hogy a kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket – kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat – addig nem szabad lezárni, amíg a helyiségben bárki tartózkodik. 

Mindezek fényében megállapítható, hogy a bejárati ajtó ráccsal történő lezárása a tűzvédelmi előírásokkal nem ellentétes, azonban figyelembe kell venni, hogy a felszerelt rácsok egy tűz során hátráltathatják a beavatkozást, a mentést, a menekülést. 
 

Szerelhetünk-e rácsot a lakásunk előtt lévő közlekedő bejáratához?

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kimondja, hogy a menekülési útvonal leszűkítése – a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség méretéig –, továbbá ott éghető anyag tárolása, burkolat elhelyezése a tűzvédelmi hatóság engedélyével történhet. 

Ennek értelmében a menekülési útvonalon rácsok elhelyezését a területileg illetékes tűzvédelmi hatóság engedélyezheti. Ha azonban a lezárás tűzvédelmi eszközök megközelítését, a hő- és füstelvezetés működését, használatát gátolja, a tűzvédelmi hatóság a kérelmet elutasítja. 
 

Mit jelent a tűzgyújtási tilalom?

Az országos tűzgyújtási tilalom ideje alatt az erdőterületeken a fásításokban és az ezektől mért 200 méteres távolságon belül tilos tüzet gyújtani. Ide kell érteni a felsorolt területeken található tűzrakóhelyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag- és gazégetést is. Tilos a tűzgyújtás az erdőben és az erdő 200 méteres körzetében található külterületi ingatlanokon is. 

A tűzgyújtási tilalmat a vidékfejlesztési miniszter hirdeti ki és vonja vissza, a belügyminiszterrel folytatott egyeztetést követően. Az BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezheti a tilalom elrendelését és visszavonását. A tilalom kihirdethető országosan, egy-egy megyére, vagy egy területi egységre (pl. Mátra) is. A tűzgyújtási tilalom és annak visszavonása a meteorológiai körülményektől, az erdőben található faanyag szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától függ. Mindezeket a szempontokat figyelembe véve hirdetik ki vagy vonják vissza a tilalmat. 

A tűzgyújtási tilalomról tájékoztatást ad az országos közszolgálati média, valamint az érintett hatóságok a hivatalos honlapjukon közzéteszik a határozatot. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a http://regi.katasztrofavedelem.hu oldalon, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága (erdészeti hatóság) a http://www.mgszh.gov.hu/szakteruletek/erdo oldalon teszi közzé a tűzgyújtási tilalomról szóló határozatot. 

A tűzgyújtási tilalom a közzétételtől a visszavonásig él. Az említett honlapokon naponta frissítve megtekinthető az aktuális állapot. 

A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tűzgyújtási tilalom a felsoroltakra terjed ki, de a tűz keletkezésének és a terjedésének fokozott veszélye ebben az időszakban minden növényzet esetén fennáll, így a tűzgyújtási tilalom idején sehol nem javasolt az égetés, tűzgyújtás. 

Jogszabályi háttér:
2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 
 

Saját ingatlanon hogyan szabad avart, kerti hulladékot égetni?

Az avar és kerti hulladék belterületi ingatlanon történő égetésére az országos tűzgyújtási tilalom nem vonatkozik, azt az önkormányzatok helyi rendeletekben szabályozhatják. 

A kerti hulladék égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. Ez alól a tiltás alól abban az esetben van kivétel, ha az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. Ebből következően javasolt a helyi önkormányzatnál érdeklődni arra vonatkozóan, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, abban az esetben nem szabad avart és kerti hulladékot égetni. 

Jogszabályi háttér:
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről
Önkormányzati rendeletek 
 

Tűzgyújtási tilalom idején szabad-e kerti grillsütőt használni, bográcsozni?

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott a tűzgyújtási tilalom idején sem. 

Az ilyen nyílt lángú berendezések, eszközök használata, a tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartását követeli meg. Ezek röviden a következők:

• nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, még ki nem hűlt parazsat, hamut;
• gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz készenlétben tartásáról, pl. víz, homok;
• a tevékenység befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt;

A jogi szabályozás és az ehhez kapcsolódó tűzgyújtási tilalom a erdőkre és azok környezetére terjed ki, de a tűz keletkezésének és a terjedésének fokozott veszélye ebben az időszakban minden növényzet esetén fennáll, így az ilyen időszakban történő szalonnasütés, grillezés esetén különösen fontosak a szabályok betartása. 
 

Hogyan használhatók a kijelölt tűzrakó helyek?

Erdőkben csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet gyújtani. A tűzrakóhelyet az erdőgazdálkodó jelöli ki, tartja karban tisztítja annak környékét. Az erdőben kirándulók csak ezeken a helyeken gyújthatnak tüzet a tűzvédelmi szabályok betartásával. Ezek az alapvető szabályok a következők:

• a tűz meggyújtása előtt a tűzrakóhely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól azért, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
• nem szabad felügyelet nélkül hagyni a tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut;
• fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz készenlétben tartásáról, pl. víz, homok, lapát;
• a tevékenység befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt, távozás előtt lehetőleg földet kell tenni a hamura.