Teendők vészhelyzetben

A hazánkban előforduló leggyakoribb katasztrófák

Hazánk "katasztrófa-múltját" tanulmányozva a régmúlt századokra visszatekintve két alapvető katasztrófával találkozunk, az árvízzel és a földrengéssel, elvétve találkozhatunk az aszály említésével. Legújabb kori történelmünk során a társadalmi és technikai fejlődés következményeként a bekövetkezhető katasztrófák sora lényegesen megszaporodott. Ezek a katasztrófák bekövetkezhetnek hazánk területén, de más országokban is, kártékony hatásuk átterjedhet hozzánk is. Ilyenek lehetnek: nukleáris baleset, víz-, levegő-szennyezés, migráció, bűnözés, árvíz, járványok. Mint lehetséges katasztrófával azonban számolni kell még a szélviharral, tűzvésszel, felhőszakadással, jégesővel, járványokkal, veszélyes anyagok kiáramlásával, közlekedési balesettel, robbantásokkal.

Néhány gondolat a két legjelentősebb veszélyről:

1. Árvíz:⚓

Árvízről akkor beszélünk, ha a folyó vízszintje megemelkedik, a folyó kilép a medréből és elönti a környező településeket.
Hazánk vízkészletét tekintve sajátos helyzetben van a szomszédos országokhoz viszonyítva:

• az éves teljes vízkészlet 96 %-a a szomszédos országokból érkezik,
• az ország határát 89 kisebb-nagyobb vízfolyás szeli át,
• az árvizek nagy része a hó olvadását követően, illetve esőzések hatására következik be,
• hazánkban a folyók mentén 4220 km töltés, gát van kiépítve,
• hazánk árvízveszélyes helyei: Felső-és Közép- Tisza-vidék, a Sajó és a Bodrog völgye,
a Körösök vidéke és alkalmanként a Duna,
• az elmúlt évtizedek tapasztalata alapján hazánkban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvizek kialakulásával lehet számolni.
• 1838-ban Budapesten, 1970-ben a Tiszán és mellékfolyóin, 2001-ben szintén a Tiszán pusztítottak hatalmas, addig nem látott árvizek.

Az alapvető magatartási szabályok árvízkor a következők:

• Kapcsolja be a rádiót, a TV-t, figyelje a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informálja a szomszédokat is!
• Ne telefonáljon, csak segélykérési céllal!
• Ha elrendelték a kitelepítést, ne mondjon ellent, kövesse az utasításokat!
• Készítsen "túlélő"-csomagot!
• Zárja el és kapcsolja ki a gázt, villanyt, vizet ha elhagyja a lakást, és zárja be az ajtókat, ablakokat is!
• A csomagot hátizsákban vagy válltáskában vigye, kezei maradjanak szabadon!
• Öltözzön rétegesen, kényelmesen!
• Gondoljon a családtagok szükségleteire is!
• A megadott gyülekezőhelyet gyalog közelítse meg!
• Csoportosan közlekedjen, hogy segíthessenek egymáson!
• A gyülekezőhelyen várja meg a további utasításokat!
• Ne hallgasson rémhírekre, ne terjessze azokat!
• Bízzon azokban, akik felkészültek a védelmére, és Önért is vállalják a veszélyt!

Alapszabály: A megáradt víz kiszámíthatatlan, ne menjen bele, csak ha már semmi más lehetőség nincs. A fenti magatartásszabályokból aszerint kell választania, hogy el tudja-e hagyni az épületet, amelyben tartózkodik, vagy sem.

Általános magatartási szabályok kitelepítés elrendelése esetén:

• a lakosság a kitelepítéséről, kimenekítéséről szóló elrendelést követően bárhol értesül róla, az első és legfontosabb számára, hogy ha lehetséges, hazatérjen a lakásába, családtagjait "összegyűjtse", mert a kitelepítésre, kimenekítésre a családnak együtt kell felkészülni,
• alapvető követelmény, hogy a kitelepítést irányító szerv utasításait be kell tartani, a gyülekezőhelyen pontosan meg kell jelenni,
• első feladat a veszélyhelyzeti (?túlélő") csomag összeállítása,
• a megadott kitelepítési útvonalat kell használni,
• a kitelepítés során érvényesül a család együtt tartásának elve,
• ha a veszélyhelyzet bekövetkeztekor a tanulók az iskolában tartózkodnak, az osztályok tanulóiért a nevelő felel, ő viszi őket a kitelepítési gyülekező helyre, majd a befogadási helyen leadja a névsorukat,
• mindenkinek el kell döntenie, hogy saját maga által meghatározott befogadási helyre megy pl. rokonokhoz, vagy a befogadásra kijelölt helyre,
• az egyedül maradó gyermekekre, idősekre és betegekre megkülönböztetett figyelmet kell fordítani,
• a mozgásképtelen betegeket a gyülekezőhelyen be kell jelenteni, a segítők megérkezéséig valakinek mellettük kell maradnia, amíg az elszállításuk központilag megtörténik,
• ne veszélyeztesse senki az életét a család értékeinek védelmével, a hátra maradt ingatlanok, egyéb vagyontárgyak őrzését a rendőrség, polgárőrség, őrző-védő szervezetek végzik.

A lakásból való távozáskor:

• ki kell kapcsolni a villanyt az elektromos készülékeket, a világítást,
• el kell zárni a víz- és gázvezetéket, berendezéseket,
• el kell oltani a kályhákban, tűzhelyekben az égő tüzeket,
• be kell zárni az ablakokat, ha van leereszteni a redőnyöket,
• a lakásajtót kulcsra kell zárni,

Mi legyen a "túlélő-csomag"-ban?

• személyi okmányok, értéktárgyak, készpénz, betétkönyv, bankkártya,
• két- három napi élelmiszer (konzerv, nem romlandó élelmiszer)
• egy liter ivóvíz, tea, üdítő (az élelmiszereket úgy célszerű összeválogatni, hogy a napi kalória érték a 3000-3600 kalória tápértéket elérje)
• az évszaknak megfelelő lábbeli, felsőruházat, fehérnemű,
• tisztálkodási eszközök,
• rendszeresen használt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök
• egyéni védőeszköz (ha van) szükség szerint légzésvédő és bőrvédő eszközként - használható ruházat,
• takaró (esetleg hálózsák, gumimatrac),
• ha van hordozható rádió.

A csomag kialakításánál feltétlenül számolni kell azzal, hogy központilag biztosított szállítóeszközön, esetleg gyalog történik a lakóhelyelhagyás. Fontos, hogy az összeállított csomag könnyen szállítható legyen, nem haladhatja meg a 20 kg-ot. A csomagon fel kell tüntetni a nevet, a címet, a gyermek ruházatára lehetőleg fel kell írni, vagy varrni a nevét, születési évét. Mellékelni kell az esetleges gyógyszerérzékenységéről szóló iratot. Tartózkodni kell a mindennapi élethez nem szükséges tárgyak, eszközök, becsomagolásától, bár ha belefér a súlyba, a gyermek szeretett játékát tanácsos betenni.

A visszatelepítés tudnivalói

A veszély elmúltával a kitelepített lakosság visszatér a lakhelyére. A visszatérés lehetőségének a megállapítása a katasztrófavédelmi és a vízügyi szakemberek feladata. A visszatelepítés során feltétlenül tartsa be a következő szabályokat!

• A visszatelepülés csak a katasztrófavédelmi szakemberek javaslata alapján történhet meg. Meg kell várni, amíg ők biztonságosnak ítélik meg a helyzetet.
• Akiket szervezett formában telepítettek ki, azokat szervezett formában telepítik vissza is.
• Amennyiben önállóan tér vissza, feltétlenül jelentse be a befogadó településen a szándékát.
• A településre csak akkor szabad visszatérni, ha megtörtént a fertőtlenítés.
• Ha az orvosok javasolják, adassa be a védőoltást.
• Ha a házán, lakásán repedéseket, töréseket lát, kérje a szakemberek véleményét lakása biztonságát illetően.
• Ha romosodást talál, a romok eltakarítása nagy körültekintést igényel, mert a romok mozgatása újabb omlást idézhet elő. Sose kezdjen egyedül a munkához, kérje a szakemberek segítségét.
• Az állati tetemeket, szemetet, amelyet a víz hordott az udvarára, kertjébe, ne ássa el. A szakemberek begyűjtik azokat.
• A vizet, villanyt, gázt csak a vezetékek és a hálózat ellenőrzése után lehet bekapcsolni.
• Az átázott elektromos készülékeket, a gázkazánt, konvektorokat üzembe helyezés előtt vizsgáltassa meg szakemberekkel.
• A vezetékes víz használata csak a hatóságok engedélye alapján történhet meg.
• A kút vize sokáig alkalmatlan még emberi, állati fogyasztásra, fertőtlenítés és az ellenőrzés után lehetséges csak.

Kérjük, hogy a saját érdekében a visszatelepítés során tartsa be a hatóságok által meghatározott szabályokat.

2. Földrengés:⚓

Földrengésről akkor beszélünk, ha a föld felszínén és belsejében hirtelen mozgások keletkeznek, melyek hullámok formájában érik el a föld felszínét. A földrengés föld alatti fészkét (kirobbanási helyét) hipocentrumnak, ennek föld felszínére eső merőleges vetületét epicentrumnak nevezzük. A világon két fő földrengési öv van, az egyik a Csendes-óceáni, a másik a Földközi-tengeren át Ázsiáig húzódó öv, mely övek szélessége néhány száz, hosszúsága több ezer km. Hazánk egyik övbe sem tartozik, de kisebb rengések itt is előfordulnak.

Jó, ha tudja:

• a földrengések erősségét a 9-fokozatú Richter-skálán, míg a pusztítás intenzitását a XII-fokozatú Mercali skálán adják meg,
• hazánk történetének legnagyobb földrengései 1763-ban Komáromban, és 1911-ben Kecskeméten a Mercalli-skála szerinti IX-es erősségű földrengések voltak,
• az utóbbi ötven év legjelentősebb földrengése 1956-ban Dunaharasztin a Mercalli-skála szerint VIII erősségű volt, melynek még kb. 180 kisebb erősségű utórengése volt,
• legutóbb a Balaton-felvidéken volt nagyobb földrengés, ami 1985. 08. 25-én Berhida és Peremarton térségében következett be (Mcs VII), emberéletben nem esett kár, az épületekben azonban jelentős kár keletkezett,
• a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol ilyen erősségű földrengés előfordulhat, ott a jövőben is várható hasonló rengés.

Az alapvető magatartási szabályok földrengéskor a következők:

• Amíg a rengés tart, addig ne próbálja elhagyni az épületet! Keressen menedéket egy ablaktól távol eső sarokban vagy egy asztal alatt!
• Ha már elmúltak a rengések, hagyja el az épületet! A liftet ne használja!
• Védje a fejét, arcát, szemét és szükség esetén a szabad bőrfelületét is! Nedves ruhával védekezhet a gázok és a füst ellen!
• Ne késlekedjen az állatok vagy fontos értékeid mentésével, mert az életébe kerülhet!
• Az út közepén, és ne a járdán haladjon!
• Ha nem tudja elhagyni az épületet, zárja el a gázt, oltsa ki a nyílt lángot! Próbáljon az ablakból jelzést adni, hogy ki tudják menteni! Kapcsolja be a rádiót, TV-t, figyeljen a külső tájékoztatásra, hangosbeszélőre, szirénára, informálja a szomszédokat is!
• Ha tűz keletkezik, próbálja azonnal eloltani, lokalizálni!
• Védje magát az esetleg lehulló tárgyak ellen!

3. Veszélyes anyagok:⚓

A A tehervagonokon, teherautókon, tartálykocsikon feltétlenül jelezni kell valamilyen módon, ha veszélyes anyagokat szállítanak. Ilyenkor egy vagy több 30x40 cm nagyságú narancssárga táblát helyeznek a jármű elejére és hátuljára is. Ha a táblán nincs szám, ez azt jelenti, hogy a jármű darabos árut szállít, vagy többféle veszélyes anyag van rajta.

Ha tartályban szállít anyagot (gáz, folyadék), akkor számozott sárga tábla van rajta. Mivel gyakran előfordul ezeknek a járműveknek a balesete, jó tudni, mit is jelenthetnek ezek a számok. A tábla alapszíne narancssárga, fekete szegéllyel, amit középen egy vízszintes fekete vonal választ el. Felső részén a veszélyt jelző szám, alsó részén a szállított anyag beazonosítását segítő szám áll. Mit jelentenek ezek a számok? Az első szám a főveszélyt, a második és a harmadik szám a további veszélyeket jelzi.

Az alsó mezőben lévő négyjegyű szám a szakemberek számára pontosan megmondja, hogy milyen anyagot szállít a jármű. Nekünk elég, ha közelebbről megismerkedünk a felső mezőben lévő két számmal (néha három), ami megmondja, hogy milyen veszéllyel nézünk szembe.

X 3 3 6

1428

A veszélyt jelző számok jelentése:

2. gázkiszabadulás
3. gyúlékonyság (folyékony anyag)
4. gyúlékonyság (szilárd anyag)
5. oxidáló hatás
6. mérgező hatás
8 maró hatás
9. heves reakció veszélye

Ha ezeket a számokat tudjuk, minden elhaladó járműnél megállapíthatjuk a veszély mértékét. Ha az első számjegyet megkettőzik, azt jelenti, hogy az adott veszély nagyon erős. A számok előtt néha X-et is láthatunk ez a tűzoltónak nagyon fontos jelzés. Azt jelenti, hogy az anyag vízzel veszélyes módon reagál, ezért ilyen jármű tüzét vízzel oltani tilos.

A táblák titka

A veszélyes árukat szállító járműveken gyakran találunk érdekes jeleket tartalmazó táblákat. Ezeket a jellel ellátott táblákat bárcáknak hívjuk. Mivel használatuk nemzetközi előírás, a világ minden pontján felismerik őket. Nézzünk néhány példát!

• A csúcsára állított piros négyszög, benne láng: tűzveszélyes anyag, gyúlékony folyadék
• A csúcsára állított négyszög piros csíkokkal, benne láng: tűzveszélyes, gyúlékony szilárd anyag
• A csúcsára állított fehér négyszög, benne halálfej: mérgező anyag
• A csúcsára állított sárga négyszög, benne láng: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyag.
• A csúcsára állított kék négyszög, benne láng: gyújtóhatású anyag stb.

A felnőttek teendői veszélyes árut szállító jármű baleseténél

• A járművet le kell állítani
• Értesíteni kell a mentőket, rendőrséget, tűzoltóságot
• Nem szabad a veszélyes anyaghoz érni
• A helyszínt le kell zárni
• A sérülteket ki kell menteni a széliránnyal szemben

Mit tegyen egy gyerek ilyen esetben?

Ha ilyen balesetet látunk, soha ne menjünk a jármű közelébe, ne érjünk a kiömlő anyaghoz, távolról próbáljuk leolvasni a tábla számjeleit! Ha veszélyes anyagot szállító jármű balesetét látod, jelezd a tűzoltóságnak. Mondjuk el:

Mi történt?
- milyen esemény (ütközés, borulás, tűz stb.),
- milyen jármű? (teherautó, tartálykocsi),
- milyen számokat látunk?
- került-e a szabadba veszélyes anyag?

Hol történt?
- hely, időpont.

Milyen sérülések vannak?
- emberekben,
- járműben,
- környezetben,

Ki a bejelentő?
- Név, cím, telefonszám

Ha pontosan jelzünk, a tűzoltók és szükség esetén a Veszélyhelyzeti Felderítő Csoport (VFCS) a megfelelő felszereléssel, már menet közben felkészülve tudnak a helyszínre érkezni.

4. "JEGES" JÓTANÁCSOK⚓

Szinte nem múlik el tél, úgy hogy ne értesüljünk olyan tragédiáról, amely a kellően még nem megvastagodott álló-és folyóvizek jégtakarójának beszakadása okozott. Mivel a mentésbe bevonható tűzoltó erők és eszközök helyszínre történő kiérkezése ?amely a távolság miatt sokszor 15-20 percet is igénybe vehet jelentős - ezért az alábbiakban néhány követendő (megfontolandó) jó tanáccsal szeretnénk segítséget nyújtani.Néhány általános érvényű szempont a korcsolyázás, csúszkálás és jégen tartózkodás helyének kiválasztásához:

Befagyott állóvíz esetén

• A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik,
• Beszűküléseknél áramlatok gyöngíthetik a jeget, (ugyanez vonatkozik állóvizeknél a mellékfolyók torkolatára is)
• Meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem elvékonyítják a jeget, ami nem látható,
• Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb mint hó mentes helyeken.

Befagyott folyóvizek esetén

• Különösen vékony jég és jéggel nem fedett részek a "sodorvonal"-ban találhatóak,
• Folyókanyarok külső oldalán is vékony jégréteggel kell számolni,
• Sebes folyású, vagy kőtömbökkel telített szakaszon a jég szintén lényegesen vékonyabb.

Mindkét esetben fontos tanács:

• Olvadáskor a jégtakaró teherbíró képessége akkor is erősen csökken, ha vastagsága változatlanul fennáll,
• Jégen történő haladáskor nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, az fokozza a jég beszakadásának veszélyét,
• Több személy esetén pihenéskor is tartsuk be a szükséges távolságot,
• Jégen történő haladáskor síbottal, vagy bottal állandóan ellenőrizzük az előttünk levő jég vastagságát és szilárdságát.

A jég beszakadása esetén követendő magatartás

A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés, és a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető.

Teendők:

• Azonnal feküdjünk laposan a jégre (nagy fekvési felület), lehetőleg arccal a part felé.
• Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé.
• Ha a jég a fenti előjelek nélkül beszakad, vagy túlságosan későn reagálunk és beszakadt alattunk, a teendők a következők:

o Azonnal tárjuk szét karjainkat, és ejtsük magunkat előre
o Minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe.
o Ha mégis a jégfelület alá kerülünk, tartsuk nyitva szemünket, és nézzünk felfelé,
o ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a beeső fénysugár alapján még fel lehet ismerni, és el lehet érni,
o ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel,
o folyóvíz esetén az áramlás miatt e helyet akkor sem lehet már elérni, ha tudjuk, hol van,
o a túlélés esélye ilyenkor igen csekély.
o Próbáljuk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni ( lehetőleg arccal a part felé ).
o Végezzünk lábainkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karjainkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát.
o Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásánakhelyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és azután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni.
o A jég beszakadásának formájától és nagyságától függően e módszer hanyatt fekve is alkalmazható.
o Ha a jég újból és újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig, míg ki nem jutunk a partra, vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk.
o A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 C, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, sőt a szívműködés leállása).

Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget:

• Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került személyt (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, mert beszakadhat alattunk a jég).
• Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny).
• Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal-esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal).
• Vigyázat! Ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert a varrásoknál könnyen elszakadhat.
• Ha több segítőtárs van a helyszínen, alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elöl levő személyt mentőakciója során a többiek hatékonyan támogatják, biztosítják.
• Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra.
• Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, a mentési kísérletet már csak felkészült szakemberek tudják végrehajtani, így szükséges a tűzoltóság 105-ös segélyhívó számon történő mielőbbi értesítése.

5. A villámcsapás veszélyei és az ellene való védekezés⚓

A villámcsapás veszélyei és az ellene való védekezés A földön naponta mintegy 45 000 zivatar fordul elő, mintegy nyolcmillió villámmal. Az évi hárommilliárd villámcsapás kb. háromezer ember életét oltja ki, házakat gyújt fel és erdőtüzeket okoz (csupán az Egyesült Államokban átlagosan tízezret).

A villám a légköri elektromosság kisülése, amelynek időtartama a másodperc milliomod részétől néhány tízezred részéig terjed. 100 millió Voltig terjedő feszültségnél az áramerősség rendszerint 20.000-30.000 Amper, de néha meghaladja a 100.000 Ampert is (összehasonlításképpen: a villanykörtékben néhány tized Amper áramerősség mérhető).

A villámcsapásoknál felszabaduló energiának már milliomod része is veszélyt jelent az ember számára. A villám élettani hatása függ az elektromos töltés mennyiségétől, amely az áramerősség és az átfutási idő függvénye. Ellentétben más áramütéses balesetekkel, a villámcsapásnál az átfutási idő olyan rövid, hogy a testen akár 100 Amper is átfuthat anélkül, hogy károsodást okozna. A legfőbb veszély, hogy az izmok görcse miatt az életfontosságú funkciók leállnak. Erős áram hosszabb ideig tartó hatása rendszerint súlyos égési sebeket is okoz.

A villámnak Arago Francia fizikus szerint három alakját szokás megkülönböztetni:

1. A vonalas villám, mely a legközönségesebb és az elektromos gép szikrájához hasonlít, zeg-zúgos alakú fő sugarait és kisebb elágazókat mutat. Alakja alkalmasint a légrétegek különböző vezetőképes-ségéhez alkalmazkodik.
2. A felületvillám egy-egy zivataros felhő nagyobb terjedelmű felvillanásában mutatkozik.
3. A gömbvillám gömb alakú és aránylag lassan halad, nyomában nagy pusztításokkal.

Van még az ún. “száraz” villám, mely nem gyújt, csak romboló hatása van. Ha ez villám az ember közelében lecsap, akkor a test elektromossága megoszlik, a két ellentétes elektromosság a villámlás alkalmával hirtelen szétválik, a villámlás után pedig hirtelen egyesül, ami az idegrendszert teljesen megrongálja, noha külsőleg semmi nyomot nem hagy. Ez köznyelven a “mennykő szele”.

A villámlást kísérő dörgés a levegő hirtelen kiterjedéséből származik. A hang terjedési sebessége kisebb lévén a fénynél, a villámot is előbb vesszük észre, mint a dörgést. A kisülési hely távolságát megközelítőleg megkapjuk, ha a villámlás és dörgés közötti időt megfigyeljük: a másodpercek számát megszorozzuk 330 m-rel.

Ha a kisülés a közelünkben történik, rendesen csak erős rövid csattanás hallatszik, a távolabb állók azonban hosszabb dörgést hallanak. Míg a villám tartama a másodpercnek csak igen kis részét teszi ki, addig a dörgés több másodpercig, néha egy teljes percig is eltarthat, miközben a hang erőssége lökésszerüen többször megváltozik. Ezen sajátságos robajt a hang felhőkről vagy földi tárgyakról való visszaverődésének tulajdonítják.

A távolság, melyre a dörgés még elhallatszik, aránylag kicsi: kb. 25 km-re a legerősebb dörgés is csak gyenge mormogásnak hallatszik.

Az áramnak a testre gyakorolt hatása, a sérülés súlyossága függ az érintett testrésztől. Az egyik kéztől a szíven keresztül a másik kézig, vagy a fejtől a hátgerincen át a lábig átfutó, viszonylag gyenge áramütés lényegesen veszélyesebb, mint az egyik lábtól a medencéig, vagy a kéztől a vállig áthaladó, lényegesen erősebb áramütés.

A villámcsapás kétféle hatása jelent veszélyt az emberi test számára:

• a közvetlen villámcsapás,
• a közelben becsapott villám földáramai.

A közvetlen villámcsapás leggyakrabban olyan személyeket ér, akik exponált helyen tartózkodnak, mint például:
• hegytetőn, hegygerincen,
• sík, szabad terepen,
• nagyobb vízfelületen.

Ilyenkor az ember a villámhárító szerepét tölti be, és magához vonzza a villámot. A közvetlen villámcsapás rendszerint halálos.

Ha a villám a föld felszínét éri, az áram „megkeresi” a legkedvezőbb utat. Ezt a terepen nem mindig lehet könnyen megállapítani. Szilárd, nedves talajon rendszerint a felszínen fut végig úgy, hogy a rövid mélyedéseken inkább átugrik, és nem követi a talaj felszínét. Ha az emberi test képez hidat két ilyen pont között, akkor az áram átfut rajta.

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

• a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől,
• a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok),
• az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás).

A nedvesség a bőr ellenállását annak huszad részére csökkentheti (a száraz bőrfelület ellenállása kéztől kézig 100 000 Ohm, a nedves bőré 5000 Ohm, vagy még kevesebb).

Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében:

• kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárítóként működnek).
• kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség).
• kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség).
• Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet.
• Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).
• Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
• Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
• Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
• Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
• Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik.
• Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

A villám nemcsak a földön álló tárgyakba csaphat be. A villámcsapások többsége nem is éri el a földfelszínt, hanem a légkörben játszódik le. Két tárgy között akkor üt át a villám, ha elektromos potenciáljuk különböző, mert a feszültség (potenciálkülönbség) miatt energia szabadul fel, ha a tárgyak között elektromos áram „közlekedik”.

Abból, hogy a repülőgép elektromos potenciálja jelentősen eltér a környezete potenciáljától, nagy baj származhatna. A gép előbb-utóbb találkozik valamivel, ami elektromos töltést cserél vele, s ez katasztrofális következményekkel járhat.

A repülőgép elektromos potenciálját tehát a környezete potenciáljához hasonló értéken kell tartani. Ezért vannak a szárnyak végén hegyes fémtüskék, amelyek a koronakisülés nevű jelenséget használják fel arra, hogy a nemkívánatos elektromos töltéseket a repülőgép mögé, a levegőbe „szórják szét”.

Minden „kóbor” töltés, amelyet a repülő a levegőhöz súrlódva, vagy a felhők mellett elhaladva felvesz, gyorsan a levegőbe kerül, így a gép elektromos potenciálja nem tér el jelentősen a környezete potenciáljától, és a repülő nem válik a villámcsapások célpontjává.
Kedvezőtlen esetben a repülőgépet is érheti villámcsapás, amely két másik tárgy között zajlik. A fémtüskék ilyenkor jelentősen csökkentik a közvetlen veszély kialakulását.