Vis Maior

Védekezési napló letöltése innen

Vis Maior – Mit is kell róla tudni?

A vis maior esemény olyan, előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által okozott esemény, amelynek bekövetkezése nem előre kiszámítható, másrészt emberi beavatkozás kevés ahhoz, hogy elhárítsa. A vis maior támogatás rendszerének részletes szabályait a 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet tartalmazza, melyet ide kattintva tekinthet meg!

Ki igényelhet vis maior támogatást?

A vis maior támogatás célja az egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő épületben, építményben, partfalban vagy a helyi önkormányzat vagyonkezelésében és az állam tulajdonában lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatása.

A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás.

Magánszemélyek nem igényelhetnek vis maior támogatást!

Milyen esetben lehet igényelni?

Az előre nem látható természeti vagy más eredetű erők által fenyegető veszély bekövetkezésének lehetősége miatt szükségessé váló, indokolt védekezés, helyreállítás kiadásainak részbeni vagy teljes támogatására.

 
Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke a védekezési költségek, a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés és

 a)  utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek károsodása,

 b) pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás,

 c) oktatási, kulturális, szociális vagy egészségügyi intézmények épület károsodása,

 d) igazgatási, valamint egyéb kötelező feladatok ellátását szolgáló intézmények épületeinek károsodása,

 e) ár- és belvízvédelmi vízilétesítmények,

 f) közmű és műtárgyai károsodása

esetében felmerülő helyreállítási költségek támogatására vonatkozó vis maior pályázat esetén az elismert költségek 70%-a.

A helyi önkormányzat – a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítést kivéve – a fentiekben meghatározottnál magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást igényelhet, továbbá a miniszter az alaptámogatási mértéknél magasabb, de legfeljebb a helyreállítási, védekezési költségek 90%-ának megfelelő mértékű támogatást nyújthat abban az esetben, ha a helyi önkormányzat

- kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelet mellékletében szerepel, vagy

- teljesítőképességét a felmerült károk helyreállítása jelentősen meghaladja, feltéve, hogy a vis maior esemény rövid időszakon belül ismétlődő természeti vagy időjárási csapások következményeként alakult ki.

Az igényelhető és megítélhető támogatás maximális mértéke az elismerhető költségek 100%-a

 a) a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkező védekezési költségek esetében,

 b) a vármegyei önkormányzat tulajdonában lévő, kötelező feladatot szolgáló épületet ért károk helyreállítása esetében,

 c) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 1. melléklete szerinti alapvető lakossági szolgáltatások ellátását szolgáló, önkormányzati tulajdonú épületek, építmények, partfal helyreállításával és a védekezéssel összefüggő költségek esetében, ha a helyi önkormányzat a vis maior esemény időpontjában adósságrendezési eljárás alatt áll.

Támogatás csak a káresemény bekövetkezését megelőző állapot visszaállítására igényelhető!
 

A támogatás

 a) a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés esetében akkor vehető igénybe, ha

 aa) a helyi önkormányzat a Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában és területén ár- és belvízi védekezéssel kapcsolatban a költségvetési évben bejelentett és 2. melléklettel igazolt vis maior pályázattal rendelkezik és

 ab) a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés legkésőbb a költségvetési év augusztus 31-éig lezárul,

 b) belvízi védekezés esetében akkor vehető igénybe, ha a legalább másodfokú védekezési fokozat elrendelése megtörtént,

 c)  utak, hidak, komp- és révátkelőhelyek esetében akkor vehető igénybe, ha a károsodása helyi közlekedés biztonságát veszélyezteti,

 d)  rendkívüli téli időjárás esetén a védekezési költségekhez kizárólag akkor vehető igénybe, ha a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HungaroMet Nonprofit Zrt.) hófúvás miatt az adott térségre a legmagasabb veszélyességi szintű figyelmeztetést adott ki.

Nem támogathatók azon kérelmek, amelyeknél a védekezési, katasztrófavédelmi szúnyoggyérítési költségek biztosítása és a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól a rendelkezésére álló források alapján elvárható.

Nem igényelhető a támogatás:

a) az eszközök beszerzése,

b) a megelőző munkálatok,

c) a fejlesztések a 3. § (10) bekezdésében foglaltak kivételével,

d) – a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítés kivételével – a rovar- és kártevőirtás költségei,

e) a folyó jellegű működési kiadások.

Utakban, járdákban keletkezett károk esetén kizárólag a károsodott szakasz olyan jellegű helyreállítása támogatható, amely a helyi közlekedés biztonságának visszaállítását szolgálja. 

Külterületen és árterületen levő utak helyreállításához támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha azok lakott külterület megközelítését szolgálják. Külterületen lévő pince- vagy partfalomlás, földcsuszamlás esetében támogatás kizárólag abban az esetben nyújtható, ha az lakott külterület megközelítését veszélyezteti.

Az érintett helyi önkormányzat részére katasztrófavédelmi szúnyoggyérítésre a költségvetési évben legfeljebb két alkalommal nyújtható támogatás.

A támogatás igénylésének folyamata

A bejelentés a támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat az esemény bekövetkezésétől, védekezési kiadások esetén a védekezés megkezdésétől számított 7 napon belül elektronikusan a helyi önkormányzatokért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által működtetett ebr42 rendszerben (https://ebr42.gov.hu/) bejelentést tegyen.

Védekezési költségek esetén a miniszter a bejelentést követően haladéktalanul megkeresi az illetékes vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amely az 1. melléklet A) része szerinti adatlap lezárását követő 7 napon belül tájékoztatást nyújt a bejelentés valódiságáról, a vis maior esemény jellegéről, a védekezési munkálatok szükségességéről. A káresemény körülményeinek igazolására a katasztrófavédelmi igazgatóság helyszíni vizsgálatot is folytat.

A bejelentést követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a Magyar Államkincstár helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: kincstár) által összehívott és koordinált bizottság helyszíni vizsgálatot végez (a továbbiakban: előzetes helyszíni vizsgálat). Az előzetes helyszíni vizsgálatot végző bizottság tagja a kincstár és a katasztrófavédelmi igazgatóság képviselője, továbbá szükség szerint a kincstár felkérése alapján

 a) épületekben, építményekben keletkezett károk esetében az építésügyi hatóság,

 b) ár- vagy belvíz elleni védekezés, ár- és belvízvédelmi vízi létesítmény károsodása esetén a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes vízügyi igazgatóság,

 c) utakban, komp- és révátkelőhelyekben, hidakban keletkezett károk esetében a közlekedésért felelős miniszter,

 d) kulturális örökség védett elemei esetén az örökségvédelmi feladatkörben érintett illetékes hatóság

képviselője.

Amennyiben a kincstár a vis maior esemény jellegéből kifolyólag szükségesnek látja, az előzetes helyszíni vizsgálatot lefolytató bizottság munkájában történő részvételre egyéb közigazgatási szervet is felkérhet.

A helyi önkormányzat a lezárt pályázatát – a kötelező mellékletek csatolásával – a bejelentést követő 40 napon belül nyújtja be a kincstárnak. A benyújtási határidő elmulasztása jogvesztő.

A helyi önkormányzat a támogatási előleg iránti kérelmét – legfeljebb a pályázat lezárásáig – az ebr42 rendszerben az 1. melléklet B) része szerinti adatlapon rögzíti. A miniszter – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyidejű értesítésével – haladéktalanul megkeresi a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságot, amely az ebr42 rendszerben az 1. melléklet C) része szerinti adatlap kitöltésével haladéktalanul, de legkésőbb a megkereséstől számított 3 napon belül javaslatot tesz a támogatási előleg összegére.

A támogatási előlegről a miniszter az ebr42 rendszerben elektronikus támogatói okiratot állít ki. A támogatási előleget a kincstár a miniszter utalványozása alapján folyósítja. 

A helyreállításhoz kapcsolódó előleg az előzetesen becsült helyreállítási költségek legfeljebb 15%-ának megfelelő összeg lehet.

A védekezési költségekhez kapcsolódó előleg az előzetesen becsült védekezési költségek legfeljebb 50%-ának megfelelő összeg lehet.

A pályázatról a miniszter a pályázat beérkezésétől számított 90 napon belül dönt, indokolt esetben a káreseményhez kapcsolódó közfeladatokért felelős fejezetet irányító szerv vezetője szakmai javaslatának kikérésével. 

A támogatásról hozott miniszteri döntés ellen fellebbezés benyújtására nincs lehetőség!