Települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása

A hatékony és sikeres megelőzés, beavatkozás alapja, hogy az érintett szervek, szervezetek ismerjék a térségben, a településen várható veszélyeket. A kockázatok azonosítási, elemzési és értékelési fo-lyamata a katasztrófavédelmi rendszer egyik alappillére, alapfeladatainkat ezen eredményekre építve tervezzük és látjuk el. A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, valamint az arra épülő feladatok együttesen járulnak hozzá a megelőzés, a védelmi rendszer erősítéséhez, a lakosság vé-delmi szintjének növeléséhez.

A megye településeinek kockázatalapú besorolását először 1995-ben végezték el (114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet – polgári védelmi besorolás). A hidegháborús, honvédelmi alapokra épülő besorolási elvek elavulása, valamint a természeti és civilizációs eredetű veszélyforrások okozta intenzívebb veszélyeztetettség, új kockázatok megjelenése, valamint az akkori besorolási elvek megfogalmazása óta eltelt időszak eseményei mind indokolttá tették a rendszer újragondolását, a települések valós kockázaton és veszélyeztetettségen alapuló osztályba sorolási elveinek létrehozását.

A 2012-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi jogszabályi változások lehetőséget biztosítottak a települések besorolási folyamatának átdolgozására, a reális veszélyeztetettség meghatározására, ezzel szolgálva a prevenciót és a hatékonyabb beavatkozást. A 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelettel bevezetett települések katasztrófavédelmi besorolásának 22 veszélyeztető hatás vizsgálatán keresztül 3 osztályba teszi kötelezővé a települések sorolását. Az új szabályozó abból az elvből indult ki, hogy nem beszélhetünk olyan településről, amelyet ne veszélyeztetne valamely természeti, ipari, vagy egyéb veszélyeztető hatás. 

A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják. Jelenleg Veszprém megyében 15 településünk I., 62 településünk II. és 140 településünk III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

Veszprém megye veszélyeztetettségét meghatározó hatások közül alapvetően a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek, mint legfőbb veszélyeztető hatás mellett, a rendkívüli időjárási hatások, a villámárvizek valamint a nyári hónapok fokozott idegenforgalmából eredő hatások a meghatározóak.


Széchenyi 2020 Kohéziós Alap